No abstract

A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja az múzeumok vonzerejének vizsgálata az egyetemisták körében. A hazai kultúrafogyasztással foglalkozó kutatások alapján a fiatal felnőtt korosztály inkább kimaradó múzeumlátogatói szegmens. A múzeum identitásformáló kultúraközvetítő intézmény, közösségi tér és gyakran turisztikai vonzerő is. Kutatásunk főként ez utóbbi szerep hatásán keresztül vizsgálja a fiatal felnőtt célcsoport az intézménnyel kapcsolatos attitűdjét, látogatói preferenciáit, megszólításának lehetőségeit.     ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A primer vizsgálat módszereként a BGE KVIK hallgatói körében végzett, feltáró jellegű kvantitatív kutatás szolgált. Kutatási kérdéseink a következők: milyen múzeumi élmény- és elvárásmintázatok fogalmazhatók meg a Z generáció e szegmensének szemszögéből? Mi jellemzi attitűdjüket a múzeumok, mint lokális kulturális intézmények és mint turisztikai attrakciók iránt? LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A megkérdezettek mobilis kultúrafogyasztók, a lakóhelyen kívüli intézményi kultúrafogyasztásukban kiemelkedő a múzeum szerepe. A múzeummal kapcsolatos elvárásaik a hagyományos funkciók és a modern interpretációs technológia ötvözeteként jellemezhetők. Az utazások során jellemzőbb a múzeumlátogatás, mint egyébként, a fő motiváció a felfedezés vágya és a híres látnivalók élményígérete. A múzeumi élmény vonatkozásában hangsúlyos a rekreatív, szórakoztató jelleg és az aktív részvétel igénye.           GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeink segíthetik a hazai múzeumokat az egyetemista korosztály igényeinek, élmény-elvárásainak jobb megismerésében, ezáltal eredményesebb megszólításában és szolgáltatásaik célcsoport-specifikus bővítésében. Ösztönzőleg hathatnak a hazai múzeumok poszt-COVID turizmusban vizionált helyére, hiszen erősödik a hazai, biztonságos, autentikus élmények iránti érdeklődés, aminek a múzeumok kiváló terepei.

Tokaj-Hegyalját 2017-ben a magyar kormány kiemelt turisztikai fejlesztési területté nyilvánította. A terület turisztikai imázsának alapját az oxidatív borkészítési hagyományok (UNESCO Világörökség) mellett a terület történelmi, vallási, kulturális és sokszínű természeti értékei adják. Mindez gazdag rekreációs potenciál. Az utóbbi 15 évben jelentős kínálatfejlesztés ment végbe a turizmus szinte minden területéhez kapcsolódóan, mely a vendég- és látogatószám növekedésében (kereslet) is kimutatható. Kutatásunk a gazdag adottságokból a csodarabbi mítoszhoz kötődő vallási útvonalat vizsgálja, fókuszban a szellemi rekreáció lehetőségeivel. A szellemi vagy mentális, intellektuális aktvitások is nélkülözhetetlenek frissességünk megőrzésében. A hitélet egyértelműen szellemi rekreációs tevékenység és utazási motiváció. A tematikus útvonalnak köszönhetően a terület felkerült a zsidó vallási turizmus nemzetközi térképére, és ez a vallási örökség jelentős turistaforgalmat generál a térségben. Tokaj-Hegyalján új turisztikai termék született.

A rendszerváltás éveiben újra indított falusi turizmus meghatározásában, vonzerőjében fontos szerepet kapott a magyar falvak néphagyományt felelevenítő törekvése. A falvak élelmiszertermelő tevékenységéhez olyan események kapcsolódtak, amelyek megismerése a városi emberek számára turisztikai vonzerőt jelentettek. A társadalmi, gazdasági fejlődés azonban mára jelentős változást eredményezett és mind az árutermelésben mind az ehhez kapcsolható hagyományőrzésben teljes átalakulás figyelhető meg. A falvak földtulajdona néhány gazda birtokába koncentrálódott, míg a termesztett növényi kultúrák száma drasztikusan csökkent. Ezzel együtt a gazdálkodáshoz köthető néphagyományok száma is fogyóban van. Indokolt tehát, hogy a falusi hagyományokra épülő, közösségformáló falusi turizmus újragondolását a figyelem központjába állítsuk. Az elmúlt 30 év kutatási eredményei azt mutatják, hogy a falusi turizmus népi értékeinek megőrzése nem kapott elegendő figyelmet. A fejlesztések elsősorban a szállásfejlesztést preferálták és a hagyományápolás háttérbe szorult. Fontos tehát, hogy az újragondolást tettek kövessék és az elődeink által ránk hagyott természeti, szellemi, kulturális örökségünket megőrizzük. A kutatás azoknak a hiányosságoknak a feltárását tartotta szem előtt, amelyek a jelen helyzet kialakulásához vezettek és igyekezett megoldást találni a sikeresen újra indított falusi turizmus túlélési esélyeinek növelésére. A még élő hagyományok megóvása nemzeti kincsként kezelendő, amely biztosítani tudja a falvak turisztikai vonzerőjét, a közös gondolkodáson alapuló falusi közösségek továbbélését! A falusi turizmus kínálatának tematizálása, és egy eredményesebb marketing tevékenység nagyobb turistaérkezést generálna, hozzájárulhatna a hátrányos helyzetű vidéki térségek felzárkóztatásához, a fenntarthatósági célok eléréséhez.

Abstract:Recently in the regional development researches the attention draw to the way of measuring destination's development and competitiveness. The further development of the Hungarian Tourism depends on the regions, destinations' developments, their success in competitiveness and the ongoing innovation in tourism. The research of the Budapest Business School Institute of Tourism Department intends to elaborate a complex tourism destination indicator based on former researches and experiences.