A jelen munka válasz Rosta Kosztasz A vita minimuma című vitaindítójára. 2 Rosta egy, a Magyar Filozófiai Szemle hasábjain zajló vita kapcsán a "hazai filozófiai közbeszéd hanyatlására" (111) hívja fel a figyelmet, rámutatva e hanyatlás néhány lehetséges okára -különösen a vitát sok vonatkozásban átható analitikus-kontinentális ellentétre -, valamint a filozófusközösség feladatait hangsúlyozva e feltételezett hanyatlás kapcsán. Rosta tematizálja a nevezett vitaa fent említett analitikus-kontinentális szembenállástól nem független -ideológiai töltetét, személyeskedő hangvételét és "redundanciáját", amely abból fakad, hogy a felek "csak azt tudják közölni a filozófiai irányzatok feszültségéről, amit eleve magukkal hoztak". ( 123) Miután az Elpis helyet ad a vitaindítóra reagáló hozzászólásoknak, lehetőség nyílik arra, hogy megvitassuk: mi a vita minimuma, átlépték-e ezt a felek a kérdéses vitában, és persze mihez kezdjünk azzal, ha ezt valaki átlépi. Ezen kérdések közül az első kettőre határozott választ kínálunk, beismerve: a harmadikra az általunk alkalmazott elméleti keret nem ad válaszokat.De miben is áll a vita, amiről szó van? Dombrovszki Áron recenziót tett közzé a Szemlében Lovász Ádám Az érzet deterritorializációja című könyvéről, melyet Lovász Ádám válasza, majd Dombrovszki viszontválasza követett. 3 Már a recenzió maga meglehetősen rendhagyó: mint Rosta megjegyzi, mintegy fele valójában nem is a recenzeált könyvről, hanem metafilozófiai fejtegetésekről szól. (112) Azonban a ténylegesen a könyvvel foglalkozó részben is elenyésző az ismertetés aránya, és a kritika is jobbára abban merül ki, hogy a könyv érthetetlen. Dombrovszki azzal vádolja Lovászt, hogy könyve álfilozófia, Lovász maga pedig egyenesen imposztor. Lovász válaszában megkérdőjelezi Dombrovszki jószándékát, kirekesztéssel és a szövege értelmezésével kapcsolatos kompetenciahiánnyal vádolva őt. A záró írásban Dombrovszki elismeri, hogy elkövetett

No abstract

No abstract

It is a basic question of evolutionary theory what sort of connections there are between microevolutionary and macroevolutionary processes, i. e. between changes below the level of species in the present and changes above the level of a given species in the long run. The paper argues that this question about the structure of evolutionary theory cannot be answered just by comparing arguments by modern synthesis theory on the one hand and those of paleobiology on the other. Modern synthesis theory remains sceptical of the use of microevolutionary mechanisms, while paleobiology maintains their importance. The paper claim that the question can only be answered within the context of the history of science that has been shaping it since the publication of Darwin’s The Origin of Species. So the question about the use of microevolutionary mechanisms should be considered to be a struggle about the scope of evolutionary science and its methodologies rather than a scientific question about the reducibility of macroevolution.

No abstract