No abstract

antropogén fészkelőhelyeken költő kuvikAthene noctuA (scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a felső-kiskunságban hámori Dániel Nyugat-magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet kivonatA fokozottan védett kuvik (Athene noctua) eredendően természetes faodúban, odvas fák törzsében és ágaiban költő madárfaj, amely a zárt erdőterületeket kerüli. Természetes fészkelőhelyei ma már csak elenyésző számban érhetőek el, így a faj számára az antropogén költőhelyek biztosítják a fészkelési lehetőséget, ahol a fészkelésre alkalmas épületek környezetének veszélyeztető tényezői számottevőek. Nagy mértékű a nyest-jelenléte (Martes foina), a szigeteletlen közép-feszültségű oszlopok és a rágcsálóirtószer-használat. A kutatási időszakban (2003)(2004)(2005)(2006)(2007)(2008)(2009)(2010)(2011)(2012)(2013)(2014)(2015) közel 400 mesterséges kuvikodú telepítése történt meg a mintaterületen, melyekben összesen 467 pullus és adult egyed gyűrűzése történt. Az elmúlt évek-ben emelkedő odú-elfoglaltsági arány populáció-dinamikai emelkedést feltételez. 2015-ben az odúelfoglaltság már elérte a 25,4%-ot. Jelen tanulmány -a rövid távú konzervációbiológiai megoldást jelentő -mesterséges kuvikodú-telepítések eredményeinek bemutatása mellett a nemzetközi gyakorlat alapján ajánlásokat fogalmaz meg a faj számára hosszútávon megteremthető természetes költési lehetőségek biztosítására.Kulcsszavak: Athene noctua, odútelepítés, veszélyeztető tényezők, természetes költőüreg conservation biological aspects of the little oWl (Athene noctuA, scopoli, 1769) aDapteD to anthropogenic nesting environment, upper-kiskunság, hungary abstract The Little Owl (Athene noctua) is a strictly protected species that avoids closed forests. The species originally nested in cavities in the trunk and branches of decaying trees. These natural nesting sites have become extremely scarce so the species have switched to an anthropogenic nesting environment where potential nesting hazards associated with the presence of beech martens (Martes foina) (74%), with electrocution risk by uninsulated medium-voltage power-lines (51%) and with danger of poisoning by rodenticides (32%) may occur. During the period covered by the present study (2003)(2004)(2005)(2006)(2007)(2008)(2009)(2010)(2011)(2012)(2013)(2014)(2015) nearly 400 artificial Little Owl nest boxes were installed in the Upper-Kiskunság region and a total of 467 birds (adult and pullus) were ringed. It can be safely assumed that the growing nest box occupancy rate in recent years indicates a rise in population. By 2015, nest box occupation rate had risen to 25,4%. The present study, besides outlining the conservation solution of artificial nest boxes in the short term, proposes a suggestion for a long-term solution based on international practice by restoring the natural nesting environment for Little Owls.

No abstract

The feeding of Little Owl (Athene noctua) was studied in a farmland area of Kiskunság, Central Hungary. For the analyses, a total of 661 Little Owl pellets were collected between February and September 2005 from three locations, corresponding known Little Owl territories situated nearby the settlements Apaj, Kunpeszér and Ladány-bene. The aim of the present study was to explore the diet composition of Little Owl and to give a detailed evaluation of the arthropod diversity based on the pellet analysis. The identified prey items represented 15 vertebrate and 39 invertebrate species/taxa. In terms of prey number, dominance of small mammals was observed in two sites (Apaj -55%, Kunpeszér -68%), while birds and mammals shared almost equal dominance (~25%) in Ladánybene. The most numerous mammal species was the Common Vole (Microtus arvalis), while the Starling (Sturnus vulgaris) played key role among the birds. Contribution of amphibian Common Spadefoot (Pelobates fuscus) was considerable, while share of reptiles was marginal. Vertebrates also played a predominant role by contributing over 99% of the overall prey biomass in all study sites. Invertebrate prey dominance ranged from 24.8-30.0% while their contribution to the overall biomass was very low (0.14-0.34%). Large sized beetles (Pentodon idiota, Melolontha hippocastani) and orthopterans (Tettigonia viridissima, Gryllotalpa gryllotalpa) were preferred. Arthropod species richness and diversity were the highest in Kunpeszér, supposedly owing to the rich mosaic habitat structure.Keywords: feeding ecology, diet, pellet analysis, Strigiformes, Coleoptera, farmland Összefoglalás A kuvik (Athene noctua) táplálkozását Közép-Magyarország (Kiskunság) alföldi tanyavilágában vizsgáltuk. Az elemzésekhez 2005. február és szeptember között, összesen 661 köpetet gyűjtöttünk Apaj, Kunpeszér és Ladánybene települések közelében, amely területek egyben három aktuális kuvik revírnek feleltek meg. A kutatás fő célja a faj táplálékspektrumának feltárása, valamint a köpetelemzések alapján a vizsgált területek ízeltlábú-diverzitásának összehasonlító vizsgálata volt. A köpetekből azonosított zsákmányállatok 15 gerinces és 39 gerinctelen taxont képviseltek. Az egyedszámot tekintve két helyszínen a kisemlősök domináltak (Apaj -55%, Kunpeszér -68%), míg a harmadik helyszínen (Ladánybene) a kisemlősök és a madarak közel azonos arányban (~25%) voltak jelen. A leggyakoribb kisemlős zsákmánynak a mezei pocok (Microtus arvalis) bizonyult, míg a madarak közül a seregély (Sturnus vulgaris) fogyasztása volt jelentős. A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) jelenléte a köpetanyagban figyelemre méltó, míg a hüllők részaránya nagyrészt elhanyagolható volt a vizsgált helyszíneken. A gerinces zsákmányállatok jelentőségét a magas, 99% feletti tömeg szerinti részarányuk is bizonyítja. A gerinctelenek egyedszám szerinti rész-aránya 24,8-30,0% volt, tömeg szerinti részesedésük azonban rendkívül csekély (0,14-0,34%). A kuvik a területen nagyrészt a nagyobb méretű bogarakat (Pentodon idiota, Melolontha hip...

This study focused on the clutch size and age-specific apparent survival rate of the Little Owl (Athene noctua) population in Upper-Kiskunság, Hungary. Between May 2005 and April 2017, 640 individuals were captured and ringed in a total of 746 capture-recapture occasions. Artificial nest boxes were installed in the study area, breeding birds and pulli were captured for ringing/recaptured in these boxes (from March to May), or at the close neighbourhood of those (max. 168 m). Jolly-Seber's open population method was applied to model the survival rate. The candidate model set included models incorporating age, year-effect, and the combination of those. AICc value was used to compare models in a selection approach. The final model was constructed via model averaging based on the models with significant explanatory power. The average number and SD of pullus/breeding pair was 3.78 ± 0.76. The average apparent annual survival rate (which does not differentiate between mortality and permanent emigration) for the period between pullus stage and the time of the first breeding was estimated as 9.47% ± 2.99% SE, whereas the annual survival rate of adults was 82.74% ± 8.46% SE. The effect of sex on the survival rate of adults was not investigated due to female-biased sample, as the probability of capturing females is significantly higher in late spring months. Our experience reveals that during February and March it is possible to capture both sexes in the nest boxes, and it does not influence negatively the breeding success. Based on our results, the population of the Little Owl is stable in Upper-Kiskunság. A slight increase in estimated population size is observable even if we make no difference between mortality and permanent emigration. The high occupancy rate of the installed nest boxes reveals that nest site availability is an important limiting factor in the studied population.Keywords: owl conservation, ringing data, age specific survival rates, Strigiformes, Hungary Összefoglalás Vizsgálatainkkal a kuvik (Athene noctua) felső-kiskunsági populációjára jellemző átlagos fészek-alj-méretet, valamint a korspecifikus, éves túlélési rátákat kívántuk meghatározni. A 2005 májusa és 2017 áp-rilisa közötti időszakban a Felső-Kiskunságban 640 egyedet fogtunk meg, a visszafogásokkal együtt összesen 746 alkalommal. A madarak fémgyűrűvel történő jelölése és visszafogásaik első sorban a vizsgálati területre kihelyezett mesterséges kuvikodúkban (március-június), vagy azok 168 méteren belüli környezetében történtek. A fogás-visszafogási adatokat nyílt populációs Jolly-Seber módszerrel elemeztük, az alternatív modellekben az egyedek túlélését magyarázó tényezőként a korcsoportot, az évhatást, valamint ezek kombinációját szerepeltettük. A modellek összehasonlítására az AICc értékeket használtuk, a szignifikáns magyarázóerővel bíró alternatív modellek átlagolásával állítottuk elő a végleges modellt, illetve annak paraméter értékeit. A vizsgált populá-cióban az átlagos fészekalj-méret 3,78 ± 0,76 SD fióka/fészek volt. Az átlag...