Soil respiration of grasslands is spatio-temporally variable reflecting the changing biological activities of the soil. in our study we analysed how the long-term soil respiration activities of dry grasslands would perform in terms of resistance and resilience. We also investigated how terrain features are responsible for response stability. We conducted a 7-year-long spatial study in a Hungarian dry grassland, measuring soil respiration (R s), soil temperature (T s) and soil water content (SWC) along 15 measuring campaigns in 80 × 60 m grids and soil organic carbon content in 6 of the occasions. two proxy variables were introduced to grasp the overall R s activity, as well as its temporal stability: average rankR s , the temporal average R s rank of a measuring position from the campaigns revealed the persistent spatial pattern of R s , while rangeR s , the range of ranks of the positions from the campaigns described the amplitude of the R s response in time, referring to the response stability in terms of resistance or resilience. We formulated a hypothetic concept of a two-state equilibrium to describe the performance of the long-term R s activity: R s activity with smaller rangeR s , that is both the lower elevation positions with larger rankR s ("state I") and the higher elevation positions with smaller rankR s ("state II") correspond to an equilibrium state with several terrain attributes being responsible for the equilibrium responses. Majority of the measuring positions was belonging to none of these equilibrium states. these positions showed higher rangeR s for medium rankR s , suggesting resilience (not resistance) as a major strategy for this ecosystem. Grasslands exchange large quantities of greenhouse gases between the soil and the atmosphere. Uncertainties related to greenhouse gas flux estimates originate partly from the fact that these fluxes are spatio-temporally highly variable 1-5. Seasonal and diurnal fluctuations of these fluxes, e.g., soil respiration (R s) and its components are partly temperature (T s) driven 6 but temporal changes in soil moisture (SWC 7), plant biomass, photosynthetic performance 8 and litterfall also play a significant role in modifying the overall picture. Also, R s and its main abiotic drivers, T s and SWC, show substantial horizontal heterogeneity at different spatial scales 4,9-13 , which is made even more complex by the interaction of the explanatory variables (e.g., cooling effect of soil moisture 4,11,14). These point to the relevance of spatial studies with temporal replicates 14. Although the actual value and spatial distribution of the pattern-generating factors are responsible for the observed spatial pattern of R s , the functioning of ecosystems takes place through dynamically changing, forming and transforming spatial patterns 13,15-19 , which are worth further investigations. Furthermore, the stability of ecosystem functions and the existence of persistent patterns are of high significance as these patterns are sustained by long-term climatic, surface rel...

Characteristics of urban soils usually differ from non-urban ones, since they are more strongly influenced directly (e.g., excavation, mixing, incorporation of man-made materials) or indirectly (e.g., atmospheric depositions, urban heat island effect) by human activities (Lehman & Stahr, 2007;Norra & Stuben, 2003). For example, anthropogenic activities can contribute to higher bulk density, pH and carbonate content of soils (

A talaj kadmium szennyezettségének vizsgálata angolperje (Lolium perenne L.) bioteszttel MÓNOK Dávid és FÜLEKY György Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő

No abstract

Összefoglalás A fitoremediációs eljárások alkalmazása költséghatékony és környezetkímélő megoldást jelent a szennyezett területek helyreállítására. Korábbi kutatások alapján a bársonyvirágok alkalmasak lehetnek nehézfémmel szennyezett területek fitoremediációjára, azonban kevés információval rendelkezünk arról, hogy a fémeknek milyen toxikus hatása van ezekre a növényekre. Kutatásunk során két különböző kísérletet (egy előkísérletet és egy tenyészedény kísérletet) állítottunk be négy kiválasztott nehézfém (Cd, Pb, Cu, Zn) növényi bioakkumulációjának és toxicitásának vizsgálatára három különböző bársonyvirág fajon. A csíranövényes előkísérlet alapján a kisvirágú bársonyvirág (Tagetes patula) volt a legkevésbé érzékeny az alkalmazott nehézfémekre, ezért ezt a növényt alkalmaztuk a tenyészedény kísérlet során. A tenyészedény kísérletben a növényeket a magyar jogszabályokban meghatározott talaj nehézfém szennyezettségi határérték 0-, 1-, 2- és 4-szeres dózisainak tettük ki. 120 napos talaj-növény interakció után mértük a növény növekedési paramétereit (hajtáshossz és tömeg, gyökérhossz és tömeg), valamint az esztétikai paramétereit (levelek és virágok száma, virágok átmérője). A növény hajtásának és a teszttalaj nehézfémkoncentrációit HNO3+H2O2 feltárás után atomabszorpciós spektrofotométerrel határoztuk meg. Az eredményeink alapján a kisvirágú bársonyvirág képes a Cd és a Zn bioakkumulációjára a hajtásában, mivel 7-18-szor nagyobb koncentrációt mértünk a növény hajtásában, mint a teszttalajban. A Cu szintén akkumulálódott a hajtásban, azonban a növekvő Cu dózisok hatására a felhalmozódás mértéke csökkent. A növényi paraméterek (a Zn-terhelések kivételével) csak a legnagyobb dózisú nehézfém-terhelésekben csökkentek szignifikáns mértékben a kontrollhoz képest. A Zn szignifikánsan csökkentette a hajtáshosszt, a gyökér száraz tömegét, valamint a virágok átmérőjét már 400 mg kg-1 koncentráció esetén is. Az eredményeink szerint a kisvirágú bársonyvirág alkalmas lehet kadmiummal, rézzel vagy cinkkel szennyezett talajok fitoremediációjára a vizsgált koncentráció-tartományokban. Alkalmazásuk városi területeken (pl. közparkokban, középületek és lakóházak kertjeiben, vagy utak melletti zöldfelületeken) megfelelő lehet, mivel ezek a növények a környezetet is szépítik.