Szociológia és társadalompolitika doktori program BevezetésAz 1970-es évek elejétől a világ fejlett államaiban hangsúlyossá váló tudás-felértéke-lődés, s ennek közvetlen gazdasági tényezővé válása megváltoztatta a politikai gondolkodást. Mind többen vettek részt a felsőfokú képzésekben, annak ellenére, hogy az olajválság hatására a fejlett világ államai visszafogták a felsőoktatás finanszírozá-sát. A hallgatólétszám gyors növekedését jórészt csak a demográfiai hullámok befolyásolták. Az egyre magasabb részvételi arány következtében felismert társadalmi folyamatok arra késztették a politikusokat, gondolják újra a felsőoktatásról alkotott nézeteiket (Bősze 2006).Polónyi István szerint nem az állam "gerjeszti" a felsőoktatás iránti keresletet. A társadalmi folyamatok kényszerítik valójában lépésekre a mindenkori kormányo-kat. Azon fejlett országokban, ahol a kormányzat elég erős volt ellenállni a társadal-mi nyomásnak, ott a privát intézmények térnyerése jellemző (Japán) 1 . 2001-ben, Párizsban a "Felsőoktatás a 21. században" című konferencián a felsőoktatás világ-szerte tapasztalható válságáról folyt a diskurzus. A válság okát, a társadalmi nyomás következtében megfékezhetetlennek látszó expanzióban, valamint a permanens finan szírozási nehézségek megoldhatatlan ellentmondásából vezették le (Hrubos 2005).Magyarországon a rendszerváltás után a kilencvenes évek közepére, a felsőok-tatásban végbement hirtelen bővülés és az ezzel összefüggő, fiatal, javarészt pálya-kezdő diplomások növekvő munkanélkülisége tette szükségessé, hogy szülessenek válaszok a hallgatói expanzióra és az ezzel összefüggő növekvő munkanélküliségre, valamint arra, hogyan reagáljon a felsőoktatás a munkaerőpiac kihívásaira. A főis-kolai és egyetemi hallgatók száma a rendszerváltás előtti 100 ezer körüli szintről 2006-ra 350 ezer fölé emelkedett 2 . A frissen végzett diplomások száma 1995-höz képest is megkétszereződött (Kertesi -Köllő 2006

In our paper, we present the reasons for and characteristics of the increasing migration of graduate women, mostly undertaken alone. In Hungary, in the context of the acceleration of migration experienced after 2010, two phenomena can be observed: (1) Due to positive selection a high proportion of well-trained young graduates have moved to live abroad; (2) over the past few years, a higher proportion of those migrating for work have been female graduates in their maternity age. Thus, not only is the process of weakening of the male dominance among the emigrants clearly perceptible, but a Hungary-related version of the feminization of the brain drain phenomenon due to the labor market demand of the host countries is also evolving. In this study, we examine the motivations of graduate women to work abroad and the success of their integration. Our qualitative study examines motivations for migration among college graduate females, who are just starting their career. We have explored social forces that influence emigration among the highest educated. We have also studied integration and assimilation strategies among Hungarian women working in the European Union. Our findings contribute to and extend research that focuses on push and pull factors in migration, as well as the interpretation of gender differences in migration, especially among the highest educated.

-

What happens if among the members of a society and among the smaller and larger units and groups making up the society trust and confidence seems to be disappearing at once? What happens if confidence reposed into each other fall victim to social differences as well as to the economic / cost-of-living boxing of modern information society? How to stop the crisis symptom that seems to be developing this way and which is shown in the fragmentation of communities?1 With other words, is it possible to “stick again together” a community or even a whole society started to disintegrate? The questions, even if not so characteristically phrased, provide sociologists actually with the scope of understanding our modern, individualistic world (Habermas 1994). Gusfield (1975) depicts dichotomy of community and society in a way that we should interpret community as a pervading, significant contrast. By now literature seems as if it was only be able to picture the changes taking place in the images both of the society and community describing them by even more pronounced, contradictory processes. The changes that send messages on the disintegration of categories and frames becoming insecure instead of the security and integration quasi missed by Habermas. It also seems as if—quasi as an answer given to this process—occlusion/seclusion both on the part of community members and the various communities from the seemingly unknown and insecure changes were more intensive (Légmán 2012). We intend to construe these phenomena on the next pages, but due to extension limits without the need for completeness of social interpretations. We want to do it with the help of mainly one dimension: value preference through the example of a given society, namely the Hungarian one. Thus we get to the stability and the solidarity of the members of the smallest unit of society, one which accepts and expresses various value preferences, the family.

Jelen tanulmány arra keresi a választ, vajon kivételes adottság és kemény tanulás, munka, vagy bátorsággal kevert fiatalos lendület, szerencse, esetleg mindez együtt az, ami lehetővé teszi a 2010-es évek huszonéves, diplomás fiataljai számára, hogy Európa munkaerőpiacán inkább megtalálják a számításaikat. Minta: n = 28 (22-35 éves) nő. Módszer: félig strukturált interjú. Eredmény: bár minden, általunk készített interjú különösen egyéni életutat mutat, mindegyikről elmondhatjuk, hogy kemény tanulás, kivételes, tehetséggel párosult szorgalom jellemzi ezeket a fiatalokat. No meg az is, hogy e kis mintában körülbelül 98 százalékuk vágta rá a célzott kérdésre: most úgy látja, soha sem fog visszatérni.