No abstract

Az angol szakképzési és továbbképzési reformok a Brexit árnyékában ZOLNAI ER IK A Debreceni Egyetem Nevelés-és Művelődéstudományi IntézetA lassan harminc éve tartó angol oktatási reformok hangsúlyai 2016 óta a szakképzési és továbbképzési rendszer modernizálására helyeződtek. A tanulmányban az angol kormányok három hullámának (Th atcher kormánya és az "Új Jobboldal"; a Munkáspárt kormányai; Cameron koalíciós kormányai és a mai May-kormány) oktatás politikáján keresztül röviden áttekintjük a folyamat legfontosabb intézkedéseit és azok párt politikai és oktatáspolitikai vetületét. A koalíciós kormány Michael Gove oktatási miniszter irányításával 2010-től az oktatási követelmények és az ellenőrzés szigorítása mellett döntött, elsősorban a 16-19 éves korosztály képzési helyzetének javítása céljából. Az intézkedéseket intenzív szakmai vita kíséri, melyben fi nanszírozási és szakmai szempontok egyaránt megfogalmazódnak.

Tanulmányunkban áttekintjük azokat a nemzetközi folyamatokat, melyek a közoktatás szerepét és hatékonyságát meghatározzák nemzetközi és magyarországi vonatkozásában. Igyekszünk rávilágítani, milyen globalizációs folyamatokhoz illeszkedik az iskola teljesítménye, továbbá a beavatkozások milyen pozitív vagy negatív megerősítéseket jelentenek a rendszer számára. A magyarországi helyzetkép áttekintésekor vázoljuk az oktatási rendszer szelektivitását, szólunk a szegregációról és integrációról. Bemutatjuk a magyar közoktatásban létrejött paradigmaváltást, és az inklúzív, befogadó iskola szerepét a magyarországi integrációs törekvések keretében. Végezetül beszámolunk egy megvalósult integrációs programról, amely bemutatásakor a szakemberek erőfeszítéseit helyezzük középpontba.

This study is about the continuous flaring debate how to measure the school's performance, how the integration efforts will be equivalent in addition to the absolute value of student performance. Contributors analyzed the international processes which determine the role of public education and its effectiveness both internationally and with special focus on Hungary. Authors tried to emphasize local characteristics and highlight how globalization processes are suitable for the performance of schools in V4 countries. In the article, there was also given a description of the paradigm shift in the Hungarian educational system and the role of the inclusive integrated school in the framework of Hungarian integration efforts. This Hungarian framework was compared with Polish, Czech and Slovak solutions. This work METAANALIZY BADAŃ EDUKACYJNYCH 106 could be instructive for educators based on the historical and societal similarities of these four countries.