No abstract

A tanulmány központi témája a közösségivé tett olvasásélmény, melyet a szerző történetalapú foglalkozásnak nevez, és a csoportos/közösségi szociális munka eszközének ajánl. Ebben a minőségében jól elkülöníthető a különféle művészet- és biblioterápiás irányzatoktól, mert csak a segédeszköz – a történet, az olvasás, a beszélgetés – azonos, a feldolgozás keretezése, szabályozása és mélysége eltérő, célja más, emiatt a folyamat átélése is másfajta élményt nyújt a résztvevőknek, egyben másfajta „beleereszkedést” kíván meg tőlük. Emellett nem zárja ki azt, hogy a történetalapú foglalkozás élménye motiválhat a még alaposabb önmegismerésre, átjárókat nyithat egy terápiás folyamatban való részvételre. A történetalapú foglalkozás módszerének bemutatása Janne Teller egyik művén keresztül történik. A „Semmi” című kisregény 2000-ben jelent meg Dániában. Az olvasók és szakemberek figyelmét rögtön felkeltette, hogy Teller műve előbb betiltott botránykönyv lett, aztán a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díjának nyertese, majd kötelező olvasmány. A könyv szövege könnyen érthető, ám a felvetett problémák nagyon mélyre visznek, ezért különböző szociokulturális hátterű csoportokban való feldolgozásra alkalmas, megfelelő módosítások mellett.

No abstract

No abstract

Changes in Nyiregyhaza and the Surrounding Area and Subjective Health Status. The study conducted in 2015 by the University of Debrecen Faculty of Health and the Social Department of the Nyíregyháza Mayor's Office, based on the 4 th cooperative "quality of life" research, provides an overview of the objective health status, health behavior and those factors affecting the subjective heath of the inhabitants. The research provides the most recent panel survey data and compares these results with earlier findings. The current wave was expanded to include the inhabitants living in villages of the rural region around Nyíregyháza which allowed for comparison of the health status of city and county inhabitants.Those factors affecting the subjective health status and self perceived health of the inhabitants were the same as panel results from previous years. While the differences did not reach significance, overall those sampled in 2015 reported feeling healthier than was found in previous waves. The data shows that subjective health status is influenced by the respondents' sex, age, highest level of education, marital status, if they suffer from persistent or recurrent diseases, and if they have friends or not. There was a relationship between the respondents' happiness and presupposed health. The second half of the study is restricted to the presentation of the data on the population's health and health behavior.