A rendszerváltozás után a belföldi migrációban jelentős változások következtek be, amit több tényező (pl. gazdasági átalakulás, a szuburbanizáció felerősödése, a közlekedés fejlődése) indukált. Az egyes településeket különbözőképp érintette a belső vándorlás intenzívebbé válása, aminek demográfiai szempontból is vannak „nyertesei” és „vesztesei”. Az előbbiekhez sorolható az osztrák határ közelében fekvő, mintegy 63 ezer fős város, Sopron is, amely az egyik legnépszerűbb célpont az országon belül vándorlók körében. Tanulmányunkban egyrészt Sopron szerepét értékeljük a belföldi migrációban, bemutatva azt, hogy a belső vándorlás különböző típusai hogyan járultak hozzá a város vándorlási nyereségéhez. Empirikus kutatásra alapozva arra keresünk választ, hogy kik a Sopronba bevándorlók, és hogy van-e lényeges különbség a bevándorlók jellemzőiben attól függően, hogy a legutóbbi gazdasági válság előtt vagy után érkeztek a városba. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan gyarapodott a népesség Sopronban, miközben az ország egészében és sok városában fogyott. A növekedés legfőbb forrása a vándorlási többlet volt, különösen az ezredforduló után. 1990 és 2016 között közel 13 ezer fős vándorlási nyereségre tett szert a város, elsődlegesen az ideiglenes bevándorlásból. A nagyarányú bevándorlás számos okra vezethető vissza (pl. a nyugati határ menti fekvés felértékelődése 1990 után, kedvezőbbé vált közlekedési kapcsolatok, relatíve közeli fekvés az osztrák fővároshoz és Burgenland északi fejlettebb településeihez, az osztrák munkavállalási korlátozás feloldása). A felmérés tapasztalatai igazolták, hogy a gazdasági válság markáns fordulatot hozott az ezredforduló után Sopronba bevándorlók összetételében, munkapiaci ismérveiben és térkapcsolataiban. A 2009 után megfigyelhető új, kedvezőtlen trendek a helyi társadalomban is mélyreható változásokhoz vezethetnek.

Migration has been a characteristic of humankind throughout history. Though the intensity of this phenomenon has varied, migration became important and very significant in recent decades not only in Europe and in other parts of the world in general, but also in Hungary specifically. According to certain estimates, between 400,000 and 500,000 Hungarians live abroad today. Perhaps not surprisingly, expected future developments with respect to migration from Hungary and the consequences of this process are interesting issues. The research presented in this paper has a double purpose: on one hand to define the potential emigrants in different age groups (secondary school students and higher education students), and on the other hand to explore what impact and what consequences emigration will have, especially in regards to education costs. In spite of the fact that this out-migration may have serious socioeconomic consequences if education and other costs that are invested into the qualified emigrants are "exploited" in other countries, very little research has been dedicated to this issue. Drawing on empirical research, the paper shows that a significant number of the participants participating in the empirical research plan to go abroad to work for a longer or shorter period, possibly permanently. Permanent emigration would cause financial losses for Hungary, in part due to the partial refunding or non-refunding of education costs, and also through lost tax revenues and other contributions.

It is the main aim of this study to analyse the role of a Hungarian medium-sized town located by the Austrian border, Sopron/Ödenburg, in internal migration. The change of the political system after 1989 has had its impact not only on the social and economic development of the town, but also on perception of the town's geographical location. Located in the western periphery of the country, near to the Iron Curtain during the decades of Socialism, Sopron/Ödenburg found itself in a much more favourable position after 1989. This resulted in becoming one of the most attractive destinations of Hungarian internal migration. Later, other factors (Hungary's EU accession in 2004, the global economic crisis in 2008, abandoning of all labour-market restrictions 2011) have also contributed to this. Quantitative analysis of migrants based on statistical data is supplemented by the results of a survey conducted among newer and older residents of Sopron/Ödenburg that reveal information about their social background as well as temporal and spatial patterns of in-migration. The number of in-migrants grew especially after the global economic crisis, and the primary reason for in-migration was to get work in Sopron/Ödenburg or Austria. Survey results show, however, also relevant differences between earlier and later in-migrants to Sopron/Ödenburg. It seems that the town functions rather as a 'bridge', although its function of a 'springboard' is also important.