No abstract

Az iskola bizalmi klímájának verbális markerei SASS JUDIT* -BODNÁR ÉVA Budapesti Corvinus EgyetemA szervezeti bizalom klíma kvalitatív vizsgálatát Ötperces beszédminta elemző eljárás (Magaña et al. 1986) segítségével végeztük el középszintű oktatási intézményekben (N = 112). Az interjúk szövegét Atlas.ti programmal előzetesen kialakított kategóriák (érzelmi valencia, kényszer, szándék, közösség) alapján elemeztük, az eredményeket öszszevetettük az érzelmi klíma kérdőív (Wiesenfeld et al. 1997) alskáláival.Az azonosított nyelvi markerek a bizalom kognitív és érzelmi alapjai szerint eltértek. A kiszámíthatóság jelei: a kedvező érzelmi viszonyulás, a vezetői kényszer elfogadása, a külső szakmai kényszerek és a diákokkal kapcsolatos kényszerek említésének hiánya. Az érzelmi bizalomalapok markerei: a többes szám első személy használata, a kollegiális és a fi zikai feltétel kényszerek hiánya, valamint az autonómiaérzet a diákokkal a szakmai munka kapcsán. Kulcsszavak: iskolai bizalom klíma, észlelt kontroll, Ötperces beszédminta eljárás, bizalom verbális markerei Th e qualitative analysis of organizational trust climate was carried out using a Fiveminute Speech Sample Method (Magaña et al. 1986) in intermediate level education institutions (N = 112). Th e corpus of the interviews were analyzed with Atlas.ti program with help of previously identifi ed categories of trust-signals (emotional valence, coercion, intent, community), the results were compared with subscales of organizational climate questionnaire (Wiesenfeld et al. 1997). Th e identifi ed linguistic markers diff ered according to cognitive and emotional bases of trust.Signs of predictability were: a favorable emotional valence, acceptance of executive coercion, lack of external professional and student-related constraints. Markers of emotional trust were the use of the fi rst person plural, the lack of collegial and physical constraints, and the sense of autonomy with students and professional work.

No abstract

No abstract

Az e-tanulással kapcsolatos kutatások talán legaktuálisabb kérdése a testreszabhatóság, az egyéni különbségek figyelembevételének lehetséges módjai. Tanulmányunkban részletesen foglalkozunk a kognitív stílusok e-tanulásban betöltött szerepével, majd az ezt követően bemutatott vizsgálatban megkíséreljük feltárni a különböző kognitív stílusú felhasználók tananyagszerkesztési sajátosságait, illetve az általuk elkészített tananyagok közötti különbségeket. A tanulmányban bemutatott kutatás szerves része egy többlépcsős kutatási programnak, amelynek legfőbb célja, hogy azonosítsa az e-tanulás hatékonyságát befolyásoló tanulótípusokat. E típusok megalkotásához viselkedési, mentális, pszichofiziológiai, kognitív és érzelmi jegyek egyaránt figyelembe veendők. Kutatásaink során olyan módszer-együttes kifejlesztésére törekedtünk, amely e sajátos tanulási környezethez igazodik. A viselkedéses, az érzelmi jegyeket, a mentális erőfeszítés mértékét az INTERFACE nevű szoftver segítségével igyekeztünk megragadni. A kognitív jegyek vizsgálatához Allinson és Hayes (1996) kérdőívét alkalmaztuk. Jelen tanulmányban a kognitív stílus e-tanulás befolyásoló szerepe mellett az e-tananyag szerkesztése során feltárható különbségek bemutatására fókuszálunk.