A TANULMÁNY CÉLJA Az innováció-kommunikáció döntő jelentőségű a vállalati innovációk létrejöttének szempontjából. A kommunikáció az innovációnak és így a vállalati sikernek előmozdítója vagy – rosszul kezelve – akadálya is lehet. Tanulmányunk a vállalaton belüli innováció-kommunikációra fókuszál, és nem foglalkozik a diffúzió területével. Célunk, hogy a kommunikáció szerepét és lehetőségeit feltérképezve hozzájáruljunk a vállalati innovációt segítő belső kommunikációs környezet javításához és az ezt segítő módszerek megtalálásához. Szakirodalmi források elemzése alapján megfogalmazzuk azokat a következtetéseket, amelyek a gyakorlatba átültetve az innovatív gondolkodást, az innovációt előmozdító tényezőkké válnak. Az elméleti rendszerezés ösztönzés kíván lenni további innováció-kommunikáció kutatások folytatására. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A szakirodalom alapján egyrészt modellt alkotunk az innováció-kommunikáció folyamatának rendszer-szemléletére, elhelyezzük a tudásmenedzsment, az innováció-menedzsment és a változásmenedzsment összefüggésében, valamint a tudáskommunikáció és változáskommunikáció egymásra hatásában. Kimutatjuk e három menedzsment-, illetve kommunikáció-terület szoros kapcsolatát. Másrészt összegyűjtjük, tényfeltáró vizsgálat alá vetjük, szintetizáljuk és rendszerbe foglaljuk a külföldön közel húsz éve folyó belső innováció-kommunikációt feltáró kutatásokat tükröző szakirodalmat, és ezek tartalmai alapján megfogalmazzuk következtetésünket. A vizsgálandó irodalomat a hazai és külföldi élen járó vezetéstudományi/menedzsment szakfolyóiratokra és a téma sokat idézett művelőinek monográfiáira szűkítettük, ugyanakkor kitértünk néhány olyan műre is, amely megítélésünk szerint értékes adalékokat tartalmaz, de a látószögből könnyebben kieső publikációkban kapott nyilvánosságot. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A dolgozat többoldalúan, humán nézőpontból világítja meg az eddig Magyaroszágon csupán egyes részleteiben ismertetett menedzsment-területet. Kijelöli az innováció-kommunikáció helyét az innovációmenedzsmentben és elhelyezi a tudás-, valamint a változásmenedzsment folyamatában. Kiemeli az innovációt támogató szervezeti kultúra kommunikációs jellemzőit, és a gyakorlatban alkalmazható rendszerbe foglalja azokat. JAVASLAT A GYAKORLATI ALKALMAZÁSRA Javasoljuk, hogy amennyiben a gyakorlati szakemberek innováció-kultúra kialakítását tűzik ki célul, vegyék figyelembe a vállalati innováció-kommunikáció tervezésében a megfogalmazott következtetéseket és biztosítsák a gyakorlatban azokat a feltételeket az (intern) kommunikációban és a szervezeti kultúrában, amelyek támogatják a hasznos víziók,  ötletek megvalósulását és zavartalan innovatív gondolkodás-légkört teremtenek.   Köszönetnyilvánítás: A dolgozat az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottságának „Innováció-kommunikáció a vállalatoknál” című konferenciáján, 2020. március 6-án elhangzott, Borgulya Ágnes: „Innováció-kommunikáció a vállalatok gyakorlatában – elméleti nézőpontból“ előadás tanulmány-változata.

No abstract

A családi gazdaságok hosszú távú fenntarthatóságának egyik kulcseleme a sikeres generációváltás, melynek témaköre sohasem volt még aktuálisabb a magyar családi gazdaságok számára, mint manapság. Ezt bizonyítja az is, hogy nincs már olyan mezőgazdasági konferencia, gazdafórum vagy rendezvény hazánkban, amelyen ne kerülne szóba. Azonban a gyakorlatban az tapasztalható, hogy a legtöbb gazdaság esetén az utódlásra való felkészülés hiányos, amely veszélyeztetheti a gazdaság jövőjét. Ezért kutatásomban kifejezetten arra kerestem a választ, hogy a gazdálkodók hogyan ítélik meg saját családi gazdaságuk jövőjét és azt a generációváltás hogyan befolyásolja.

The main goal of this analysis was to determine, whether the production of sweet corn competitive is from the point of view of profitability and identify the main factors determining profitability. The hypothesis of this research was that sweet corn production is profitable and output factors (yields, selling prices) affect most significantly the profitability. The total costs of production with irrigation are 560 000 HUF ha-1. Average yield is 18 t ha-1, while selling prices on average of the last 5 years were about 38 000 HUF t-1. The realisable profit in the sector was 248 828 HUF ha-1. Direct cost-related profitability was 48.6% and profit level 26%. Elasticity analysis pointed out that the changes of selling prices and yields affect profitability. The critical value shows the turning point of profitability, which was at the yield of 13.82 t ha-1. It can be concluded, the hypothesis was true, because sweet corn production was profitable compared to other field crops.

No abstract