No abstract

This study discusses internal communication within industrial clusters. The basic research question is whether there is a correspondence between the success of a cluster and the communication practices of its management. Our aim was to explore these practices both between the management organization of a cluster and the clustered firms and also among the cluster members themselves. After a thorough literature review of cluster communication, qualitative approach was applied using case studies and 28 interviews in three distinctive clusters in Southwest Hungary. Two of the three clusters consider themselves successful, whilst one cluster sees itself less effective. In the two successful ones, cluster managements are able to manage communication effectively and ensure that communication supports their goals and the implementation of their strategies. In these cases, communication management organization planned and established all dimensions of the communication consciously: channels, content, frequency, way and style of communication, all of which have an impact on trust. The research is linked to corporate communication theories, social identity theory, psychology and management. The paper fills a gap in the research of internal cluster communication. The findings also have useful implications regarding the practice of cluster management and communication.

No abstract

A TANULMÁNY CÉLJA Az innováció-kommunikáció döntő jelentőségű a vállalati innovációk létrejöttének szempontjából. A kommunikáció az innovációnak és így a vállalati sikernek előmozdítója vagy – rosszul kezelve – akadálya is lehet. Tanulmányunk a vállalaton belüli innováció-kommunikációra fókuszál, és nem foglalkozik a diffúzió területével. Célunk, hogy a kommunikáció szerepét és lehetőségeit feltérképezve hozzájáruljunk a vállalati innovációt segítő belső kommunikációs környezet javításához és az ezt segítő módszerek megtalálásához. Szakirodalmi források elemzése alapján megfogalmazzuk azokat a következtetéseket, amelyek a gyakorlatba átültetve az innovatív gondolkodást, az innovációt előmozdító tényezőkké válnak. Az elméleti rendszerezés ösztönzés kíván lenni további innováció-kommunikáció kutatások folytatására. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A szakirodalom alapján egyrészt modellt alkotunk az innováció-kommunikáció folyamatának rendszer-szemléletére, elhelyezzük a tudásmenedzsment, az innováció-menedzsment és a változásmenedzsment összefüggésében, valamint a tudáskommunikáció és változáskommunikáció egymásra hatásában. Kimutatjuk e három menedzsment-, illetve kommunikáció-terület szoros kapcsolatát. Másrészt összegyűjtjük, tényfeltáró vizsgálat alá vetjük, szintetizáljuk és rendszerbe foglaljuk a külföldön közel húsz éve folyó belső innováció-kommunikációt feltáró kutatásokat tükröző szakirodalmat, és ezek tartalmai alapján megfogalmazzuk következtetésünket. A vizsgálandó irodalomat a hazai és külföldi élen járó vezetéstudományi/menedzsment szakfolyóiratokra és a téma sokat idézett művelőinek monográfiáira szűkítettük, ugyanakkor kitértünk néhány olyan műre is, amely megítélésünk szerint értékes adalékokat tartalmaz, de a látószögből könnyebben kieső publikációkban kapott nyilvánosságot. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A dolgozat többoldalúan, humán nézőpontból világítja meg az eddig Magyaroszágon csupán egyes részleteiben ismertetett menedzsment-területet. Kijelöli az innováció-kommunikáció helyét az innovációmenedzsmentben és elhelyezi a tudás-, valamint a változásmenedzsment folyamatában. Kiemeli az innovációt támogató szervezeti kultúra kommunikációs jellemzőit, és a gyakorlatban alkalmazható rendszerbe foglalja azokat. JAVASLAT A GYAKORLATI ALKALMAZÁSRA Javasoljuk, hogy amennyiben a gyakorlati szakemberek innováció-kultúra kialakítását tűzik ki célul, vegyék figyelembe a vállalati innováció-kommunikáció tervezésében a megfogalmazott következtetéseket és biztosítsák a gyakorlatban azokat a feltételeket az (intern) kommunikációban és a szervezeti kultúrában, amelyek támogatják a hasznos víziók,  ötletek megvalósulását és zavartalan innovatív gondolkodás-légkört teremtenek.   Köszönetnyilvánítás: A dolgozat az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottságának „Innováció-kommunikáció a vállalatoknál” című konferenciáján, 2020. március 6-án elhangzott, Borgulya Ágnes: „Innováció-kommunikáció a vállalatok gyakorlatában – elméleti nézőpontból“ előadás tanulmány-változata.

Jelen tanulmány témája a vállalati kommunikációmenedzsment, mint diszciplína kialakulása, elméletei, globális és lokális jellegzetességei, szerepe és trendjei a kutatások tükrében. Noha a vállalati kommunikációmenedzsment mára a menedzsmenttudományok egyik legdinamikusabban fejlődő területévé vált, önálló tudományterületként megjelenését tudományos nézetek ütközése övezte. A vállalatvezetésben ugyan nyilvánvaló volt, hogy e menedzsmenttevékenység kiemelten fontos az eredményességhez, azonban a vállalati kapcsolatok, a PR és a kommunikációmenedzsment egymáshoz való viszonyában értelmezési eltérések alakultak ki. Ennek következtében különböző fókuszok rajzolódtak ki a kutatásokban. A tanulmány készítésének módszere a nemzetközi és hazai szakirodalom rendező és értelmező áttekintése. A szerzők bemutatják a kommunikációmenedzsment fogalom megjelenését, értelmezését és a diszciplína kialakulását. Ezt követően ismertetik az eltérő kutatási súlypontokat az angol nyelvterületeken, egyes európai országok kutatásaiban és a hazai megközelítésekben. Kiemelik a vállalati kommunikációmenedzsmentnek a vállalati értékteremtésben betöltött szerepét, a mérhetőséget, az infokommunikációs technológia hatását és egyes specifikus feladatokat, valamint a vállalati kommunikációmenedzsment gyakorlati jelentőségét. A trendeket vizsgálva felrajzolják a jövő várható útjait. Kulcsszavak: vállalat, kommunikációmenedzsment, elméletek, trendek The topic of this review is the emergence of corporate communication management as a discipline, its theories, global and local characteristics, and its roles and trends in the light of research articles. Although today corporate communication management has become one of the most dynamically evolving fields of management, the first decades of the discipline were characterised by coexisting conflicting scientific theories. For the corporate management it was beyond doubt that corporate communication was elemental in the performance of the enterprises, however corporate PR, corporate relations and communication management had contradicting interpretations. These contributed to the appearance of distinct foci of international research. This review summarises international and Hungarian concepts. The authors demonstrate the emergence of the term of communication management, its interpretations and the development of the discipline. Next they present various foci of research in the UK and USA, in certain European countries and Hungary: the role of corporate communication management in value creation, its measurement, effects of info communication technology on it and some special areas. They overview the analyses of the trends and the projections for the near future: internationalisation, the effects of globalisation, mass media, digital media, social media; and the expected new challenges in corporate communication management.