Purpose Competitiveness is a multidimensional construct, related to a number of external and internal company factors. This paper aims to provide empirical evidence on the relationship between the application of small- and medium-sized enterprises’ (SMEs) compensation incentives as an index/element of human system development and competitiveness. Design/methodology/approach A unique primary data set drawn from the Global Competitiveness Project on SMEs’ competitiveness was analysed, using cross-sectional data of 784 firms. First, descriptive statistics were used to show the data set peculiarities. Second, a forward logistic regression was applied to show the effects on the application of compensation incentives. A 25.1% of explanatory power was found by targeting the application of compensation systems by 7 firm-level principal factors and 30 control variables. Findings The findings suggest that there is a higher chance of the application of compensation incentives in cases when the employees possess a more substantial tacit knowledge and formal and informal relationship networks. It is also positively impacted by the higher level of intra-company manifestation of knowledge. Research limitations/implications The research was conducted among SMEs from eight countries, based on a unique questionnaire designed for small enterprises. The respective countries are from Europe and Latin America, which serve as a reference category for Hungary. Also, there is a high level of 0 answers for the involved variables. The binary logistic regression methodology is suitable for filtering out some of these; nevertheless, the proportion of uncertain factors remains high as it is indicated by the explanatory power. Originality/value The majority of the literature is dealing with large companies in the topic of competitiveness, whereas in this data set, a deeper analysis was carried out among SMEs from eight countries, comparing their results to the Hungarian ones. The findings can be used as reference points for future studies, and the understanding of the HR cycle within SMEs.

A felsőoktatás tavaszi átállása kapcsán a digitális/nem jelenléti oktatási formák, valamint a távmunka jelenlegi helyzetét és jövőbeli elképzeléseit vizsgáltuk. Az volt a célunk, hogy kutatásunkkal segítsük a felsőoktatás szereplőit, hiszen a megváltozott körülmények, a digitális oktatás, a home office munkavégzés eddig nem látott nehézségeket, problémákat szülhetnek, amelyek kihívást jelentenek mind az oktatók, mind a munkaadók számára. A fenti célok érdekében több ütemben bonyolítjuk le a kutatási programot, a tanulmányban a Pécsi Tudományegyetem oktatói körében lebonyolított online felmérést mutatjuk be, a kérdőívet 322 fő töltötte ki. Az egyetem oktatói, kutatói pozitívan értékelték az otthoni munkavégzést. Ugyanakkor a digitális oktatás nem helyettesítheti a személyes találkozást, valamint mentálisan is nagyobb kihívást jelent, nőtt a munkaterhelés, hiszen a munkában és otthon is helyt kellett állni egy időben és egy helyszínen, akár szimultán jelleggel vagy feladatmenedzselő eszközökkel.