Tanulmányunkban megvizsgáltuk az általános iskola 4. osztályos tanulóinak tanórán kívüli művészeti tevékenységeit, valamint részvételi lehetőségét kulturális és művészeti rendezvényeken. Elemzésünk során feltártuk, hogy az aktív tevékenységnek van-e hatása a rendezvények iránti attitűdre. Emellett arra keressük a választ, hogy milyen különbségek vannak a művészeti foglalkozásokra járók és nem járók családi hátterében. Az eredmények amellett, hogy rávilágítanak az iskola szerepére a kulturális tőke kiegyenlítésében, megerősítik a generációs transzfer erőteljes hatását. Ha a szülő korábban végzett művészeti tevékenységet, gyermekét is jobban támogatja a művészeti területen. Azok a tanulók, akik gyermekkorukban valamilyen extrakurrikuláris művészeti tevékenységet folytattak, nagyobb valószínűséggel válnak felnőttkorukra is kultúrafogyasztókká.

A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja, akár az általános iskola, akár a középiskola utáni továbbtanulásra gondolunk. A magyar iskolarendszerben kitüntetett elágazási pont az általános iskola utáni továbbtanulás, hiszen ez a tanulók egész iskolai pályáját és jövőjét is meghatározhatja. Az Oktatási Hivatal felvételi adatbázisai alapján lényegesen kevesebb diák jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba érettségit adó szakképzésből, mint gimnáziumból. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk a végzős szakközépiskolás tanulók felsőoktatási továbbtanulásának és tovább nem tanulásának motívumait. Ennek vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk, melynek segítségével a végzős szakközépiskolások továbbtanulási motivációját, önszelekcióját és családi háttértényezőit vizsgáljuk. A próbamérésben 105 fő végzős szakközépiskolás tanuló vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésére 2019 őszén került sor. Elemzésünkben többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az általunk vizsgált affektív tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakközépiskolások továbbtanulási szándékait.

No abstract

No abstract

In this study, the aim is twofold; on the one hand, we investigate extracurricular artistic activities, and on the other hand, regularity of visits to ten different artistic and cultural events, such as theatres, puppet theatres, dance and folk-dance performances, exhibitions, and musical performances for children, among 9–10 year old primary school children (N = 974). We are looking for an answer to the question of whether there is a connection between active artistic activity and the attitude towards cultural and artistic events. Additionally, we plan to identify differences in the family backgrounds of individuals who participate in artistic activities compared to those who do not. Furthermore, we will examine the influence of social, cultural, and economic capital on children’s cultural consumption and related attitudes. We tested our hypotheses using SPSS; the methods included logistic regression and factor analysis. In addition to highlighting the role of school in equalising cultural capital, the results confirm the powerful effect of generational transfer. When parents have actively engaged in artistic activities, they tend to offer enhanced support for their children’s artistic pursuits. Those who engage in certain types of extracurricular artistic activities during their childhood are more likely to exhibit more positive attitudes towards cultural events as adult consumers. However, parents’ high educational attainment and favourable financial circumstances are not the sole determinants of openness to art.