The results of our empirical researches carried out in NorthEast Hungarian region is analyzed and compared with national and international experiences. During last decade, we examined social and health status of Gipsy/Roma people living in this region in frame of researches, two of them were proceed at county, others at settlement level. We present our results grouped around three problems, which gives a chance for empirical testing of hypothesis of other researches reflected on this problems. Typical sample's characteristics of Hajdúböszörmény study made feasible to analyze the statements on correlation between underclass situation and ethnicity. Our results proved the statement that the poverty makes ethnical feature but not only Roma can be ranked among underclassed. In our study we deeply analyze coherence of ethnicity and poverty; besides of income poverty we touch the housing poverty, deprivation in wealth and living conditions, and the problems of social-political poverty. The health state was studied through the subjective health picture, utilization of the health care system, satisfaction with care services and the list of most frequently complaints, diseases. We aspired in our study to give structural and cultural explanation of examined phenomenon, moreover to present correlations, although because of research methods we rather analyzed successes of structural effects.

Tanulmányunkban az idősödő korosztály egészségi állapotát, egészségmagatartását és táplálkozási szokásait feltérképező vizsgálatunk eredményeit mutatjuk be, melynek adatfelvételét 2021-ben bonyolítottunk le az 50 éves és annál idősebb lakosság körében. Vizsgálatunkban kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek segítségével 684 fő válaszainak kiértékelése vált lehetővé. Eredményeink szerint a válaszadók egyharmada szenved valamiyen krónikus betegségben és minden negyedik túlsúlyos. Az érintett célcsoport egészségtudatossága jónak mondható. Az egészségműveltség szignifikáns összefüggést mutatott az iskolai végzettséggel, a nemmel, a szubjektív egészségi állapottal és a valamilyen krónikus betegség jelenlétével.

A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.

A vizsgált telepen a jövedelmek jelentősen elmaradnak az országos, illetve az Észak-alföldi régióra jellemző értékektől. Ennek hátterében a kedvezőtlen foglalkoztatottság, az alacsony iskolai végzettség, valamint a háztartások nagysága áll. Míg országosan 2,3 fő él átlagosan egy háztartásban, a telepen 3,2 fő. A lakosok jelentős része csak komoly nehézségek árán tud megélni a rendelkezésre álló jövedelmekből. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, jellemző a befizetések elmaradása, halasztása, elsősorban a lakbér és a közüzemi díjak esetében. A telepen ugyanakkor az országost is meghaladó mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek mérhetőek, aminek hátterében elsősorban a legfelső jövedelmi tized igen kedvező helyzete áll. Körükben nemcsak a telepre jellemző átlagértéket jelentősen meghaladó nettó jövedelmek jellemzőek, amely kis mértékben ugyan, de még az országos átlagnál is magasabb, hanem a jóval kisebb háztartásnagyság, illetve a teljeskörű foglalkoztatottság.

Abstract:Very few Hungarian studies focus on measuring quality of life and the parameters of its emotional well-being. (Kékesi, 2007.) The recent quality of life research has been conducted by using the Oxford Happiness Questionnaire among the population of Nyíregyháza and the nearest settlements to try to compensate the lack of valid measures and studies.This research tries to give a clear picture of happiness values and common opinions or responses to questions on the items of happiness.Specific features can be seen in the development of happiness values: the older an age group is, the less the average value of happiness is and the more qualified a person is, the happier he/she is.Significant differences can be shown between the subjective well-being of the population living in Nyíregyháza and in the nearest settlements regarding the levels of education, the labour market situation, social capital and the objective cultural capital.