Section 4 of the 2000 Directive on electronic commerce (ECD) established significant regulations concerning the liability of intermediary service providers regarding illegal content. However, in the past twenty years it has become apparent that its details are not adequately developed. The European Court of Human Rights (ECtHR), in accordance with the European Convention on Human Rights (ECHR), performs significant legislative action in this field. Its rulings touch upon the active or passive role of service providers, issues regarding the operation of the notice-and-takedown system, and the legal grounds of due notice. The present study examines the practices and role of the European Court of Human Rights, as this organisation has significantly contributed to the new set of proposals on digital regulation (to be introduced in 2020) moving in a direction more suitable to meet present-day demands concerning liability.

No abstract

X. Az internet-hozzáférés korlátozásának gyakorlata az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, avagy a politikai cenzúra új eszközei X. 1. "A szűrés, a blokkolás és a hekkelés váltotta fel az ollót és a fekete tintát" X. 2. Mérföldkőnek számító esetek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt X. 3. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogfejlesztő tevékenysége XI. Cenzúra a nagyvilágban a 2020-as évek elején XII. A jövő lehetséges irányai XII. 1. A problémák XII. 2. Megoldási javaslatok XII. 3. A kabát valódi újragombolása XIII. Rövidítések jegyzéke XIV. Irodalom 47 lessig, Doris: Censorship and the Climate of Opinion.

Koltay András legújabb, magyarul megjelent kötete fordítása a 2019-ben, a nemzetközi Hart kiadónál megjelent, New Media and Freedom of Expression. Rethinking the Constitutional Foundations of the Public Sphere című munkájának. Azt várnánk tehát, hogy maga a mű nem ad újat azok számára, akik már megismerték az angol eredetit. Ám nagyobbat nem is tévedhetnénk. De míg eljutunk e tévedés belátásáig, érdemes sorban számba venni a kötet nagyszámú erényét és apróbb hibáit.

A felhasználók elzárása a politikai vezetők által nem megfelelőnek ítélt információktól, az internetszolgáltatók felelőssé tétele a rajtuk elhelyezett tartalomért és a folyamatos monitorozás alapja az úgynevezett kiberszuverenitás, amely szerint minden országnak joga van megválasztani az internete fejlesztésének és szabályozásának módját. A Kínai Népköztársaság által működtetett Arany Pajzs rendszer, amely komplex és folyamatosan változó-bővülő jogi, technológiai háttérre alapozva, sok millió ember figyelő tekintete előtt működik, mindezt képes elérni. Így a fő kérdés, amelyre az Arany Pajzsot, a kínai totális kontrollt megvalósító eszközt működtető kínai vezetők választ keresnek: létezhet-e a 21. században olyan megoldás, amely egyszerre biztosít gazdasági nyitást és fejlődést, ugyanakkor információs bezárkózást.