No abstract

Bevezet ő2008-ban a Kolozsvár melletti Nemeszsukra költözött az eddig Bochumban m ű-ködő Nokia-gyár. Alapjában véve ez az esemény is beleillik abba a delokalizációs trendbe, amely szinte mindennapossá vált az elmúlt évtizedekben Európában. Ebben az esetben viszont a külföldi t őke keletebbre költözése mellett arról is szó van, hogy a határainkhoz közel egy új ipari-technológiai központ, és akár egy új kelet-európai növekedési pólus körvonalai bontakozhatnak ki.Az ugyancsak német Schaub Lorenz International, egy plazma-és LCD-TV gyár-tással foglalkozó vállalat, Kínából a dél-olaszországi Nolába teszi át a székhelyét a nemrégiben megjelent hírek szerint (Pressetext 2008). Ugyancsak Kínából költözött vissza Magyarországra a vezeték nélküli telefonokat összeszerel ő francia cég, a Robust Plastik Assembling (Hunya-Sass 2006). Ezeket az eseteket akár "visszaköl-tözésnek", a delokalizáció irányváltozásának is tekinthetjük. A folyamatok nem egyértelmű voltát két, egymásnak némileg ellentmondó hír segítségével illusztrálhatjuk: egyikük mintegy 150 ezer munkahely megszüntetésével járó.jelentő s leépítést prognosztizál a német gazdaság egyik húzóágazatának számító autóiparban, Kelet-Európába és Ázsiába költöztetve az autógyárak (Volkswagen, Mercedes, BMW, Porsche, Opel) termelésének jelent ős részét (Dudenhöjfer 2008). A Spiegel egyik februári számában (Reiermann 2008) viszont arról írnak, hogy megkezdő dött a német ipar reneszánsza, melynek középpontjában a gépipar áll. Ebben az évben, Németországban mintegy 300 ezer új munkahely létrehozását jó-solják a gazdasági szakemberek, melynek egyharmada az iparban fog megvalósulni. Az innovatív német gépipar termék-és szolgáltató csomagokat, komplett termelési láncokat exportál az USA-ba; kulcsra kész acélm űveket, gépgyártó sorokat Kínába és

A világon a fejlődés hajtóerői a nagyvárosok. A nagyvárosok a külföldi működőtőke (KMT) beruházások fogadásában fontos, s egyre jelentősebb szerepet játszanak. Nemzetközi példák sora jelzi, hogy a külföldi tőke telephelyválasztásában a nagyvárosokat, különös tekintettel a fővárosi ranggal is rendelkezőket preferálja. Magyarországon a budapesti metropolisz-térség kiemelkedő szerepe másfél évtizede megkérdőjelezhetetlen, s a KMT-befektetések új szakaszában a fővárosi agglomeráció súlya újra növekszik.

Tanulmányunkban a multinacionális vállalatok K+F telephelyválasztásának, a K+F tevékenység kihelyezésének és kiszervezésének legújabb tendenciáit tekintjük át, bemutatva azokat a fejleményeket, amelyek lehetővé tették Magyarország és más fejlődő országok számára a nemzetközi K+F munkamegosztásba való bekapcsolódást. A tanulmány második részében a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a magyarországi K+F szerkezeti változásait elemezzük, hangsúlyt helyezve a multinacionális vállalatok tevékenységére, és az ennek következtében kialakuló duális K+F struktúrára.

No abstract