Several enterprises have tried to introduce the lean approach in order to enhance competitiveness. However, the only successful ones were the companies which understood that lean is not only about methods and tools, but the people using them: employees. The only way an enterprise can become a lean organisation is if all of its members deeply identify with the organisation's principles, which is then manifested in all decisions and actions of the organisation. The aim of this study is to present the practical use of the lean approach in the Nyíregyháza plant of LEGO. Based on the questionnaire results and our observations, we present the current situation of LEGO in accordance with the same points and compare it to an ideal situation. We then make improvement recommendations in all cases when negative changes were observed.

A tudományos publikálás, illetve a tudományos eredmények disszeminációja kapcsán számos változásnak lehettünk tanúi az elmúlt néhány évtizedben. Ezt a változást elsősorban az informatika, majd a világháló széleskörű térnyerése indukálta, a folyamat azonban nem zárult le, hiszen a tudományos élet megannyi területén tapasztaljuk ma is a folyamatos útkeresést.A z elektronizálódás mellett egy másik paradigmaváltás is lezajlott a tudományos publikálási szokások körében. A tudományos párbeszéd a szakkönyvek (monográfiák, szerkesztett és szintetizáló kötetek) világából áthelyeződött a folyóiratok területére (Larsen és Von Ins, 2010). A folyamat először a természettudományok szférá-jában jelent meg, azonban a jelenség tovagyűrűzött, mára elérte a társadalomtudományo-kat, sőt bizonyos hatásai a bölcsészettudományok esetében is megfigyelhetőek (Csapó, 2011). Ezzel párhuzamosan szinte minden tudományterületen erősödött a tudósok közöt-ti kollaboráció (Glänzel, Schubert és Czerwon, 1999). Egyre több a többszerzős, míg egyre kevesebb az egyszerzős publikáció, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a kutatók közötti verseny is (Van Raan, 2001) egyre inkább éleződik. Emellett kimutatható egy olyan irányú tendencia is, hogy a többszerzős publikációkra több hivatkozás érkezik Az átalakulási folyamat természetesen nem áll meg a neveléstudomány határainál, így szükséges annak vizsgálata, hogy milyen változások zajlottak és várhatóak a jövő-ben e területen. Az impakt faktor és a tudománymetria aktuális trendjei egyértelműen elérték a neveléstudomány területét is (Csíkos, 2013), ugyanúgy, ahogyan a digitális-objektum-azonosító (DOI) használata is elindult a társadalomtudomány publikációs gyakorlatában (APA, 2009) (ld. Magyar Pedagógia, Iskolakultúra). Az elmúlt évek tudománymetriát jelentősen meghatározó hazai fejleményei a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) elindulása, illetve a folyamatosan épülő, a pedagógia szakterü-letét is érintő intézményi teljes szövegű repozitóriumok létrehozása. Ezen jelenségek és szolgáltatások egymáshoz való viszonyát, kutatókra és magára a neveléstudomány egészére gyakorolt hatását szükséges vizsgálni, elemezni, hiszen ez a közeg jelentősen befolyásolhatja a születő publikációk jellegét, sőt az egyes kutatók személyes tudomá-nyos életpályáját is.

Az interdiszciplinaritás fontossága napjaink tudományos életében vitathatatlan (Van Noorden, 2015). Hagyományos tudományágak határterületeiből, jól sikerült tudományos együttműködésekből, világméretű kutatási projektekből születnek ezek a tudományágak közötti tudományágak. Létrejöttük szükségszerű, hiszen azt több változás párhuzamosan indukálja. Az egyre összetettebb és bonyolultabb tudományos problémák megértésének szándéka együttműködésre és saját tudományterületükön túlmutató módszerek alkalmazására, tanulásra sarkallja a tudósokat. Ennek a folyamatnak köszönhetjük például a biokémia vagy a kognitív tudomány létrejöttét.Legalább ennyire fontos, hogy a tudománynak elemi igénye van a rohamos technoló-giai fejlődés által nyújtott eszközök kurrens alkalmazására. Ehhez azonban az egyes diszciplínáknak folyamatosan integrálniuk kell a legújabb műszaki megoldásokat, ezen belül az informatika szerepe különösen megkerülhetetlen. Számos új kutatási terület születik ezen a módon, melyek sok esetben végigmennek az önálló tudományággá válás folyamatán (Csapó, 2005). Így született a bioinformatika, a számítógépes nyelvészet, a digitális bölcsészet vagy a hálózattudomány.A technológiai fejlődés és az innovatív elemzési eljárások új lehetőségeket teremtettek a neveléstudományi kutatásokban is. Korábban nem vizsgált és nem is vizsgálható kutatási kérdésekre kaphatunk választ az interdiszciplináris módszerek alkalmazásával. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a hazánkban talán még kevésbé ismert, azonban nemzetközi kutatá-sokban egyre gyakrabban alkalmazott Educational Data Mining (EDM) által biztosított lehetőségek (Winne & Baker, 2013;Gobert, Kim, Sao Pedro, Kennedy, & Betts, 2015) is. Magyarországon az ilyen típusú kutatásoknak eddig még nincs nagy hagyománya. Saját kutatásunk célkitűzései között szerepelt ennek a hiánynak a pótlása, a rendelkezésre álló lehetőségek áttekintése.Kutatásunkban több interdiszciplína is képviselteti magát, melyek közül egyet külön kiemelünk. Globalizált, multikulturális világunkban a hálózatok szerepe minden eddiginél fontosabbá vált. A tudomány hálózatként való értelmezése is egyre természetesebb gondolat (Barabási, 2016). A tudománymetria mint a tudományok tudománya nagymértékben

No abstract

The Fortress of Oradea is one the most representative in Transylvania, which strongly influenced the socio-economic development of the city, in the same time turning the settlement into a cultural and multiethnic center, with impacts on the architecture of the city. The main aim of the paper is to explain the importance of the cultural, historical, architectural values of the fortress from a local perspective. The questionnaire sampling method was used in the present study, further interpreting the questionnaire, the results underlining the historical significance and authenticity were generated. These issues generate functions, justifies the dominating role in the urban texture of Oradea, requiring in the same time integrative planning and special policy measures for the heritage protection, in an overall sustainable development context.