Tudománymetria és neveléstudomány

Abstract

A tudományos publikálás, illetve a tudományos eredmények disszeminációja kapcsán számos változásnak lehettünk tanúi az elmúlt néhány évtizedben. Ezt a változást elsősorban az informatika, majd a világháló széleskörű térnyerése indukálta, a folyamat azonban nem zárult le, hiszen a tudományos élet megannyi területén tapasztaljuk ma is a folyamatos útkeresést.A z elektronizálódás mellett egy másik paradigmaváltás is lezajlott a tudományos publikálási szokások körében. A tudományos párbeszéd a szakkönyvek (monográfiák, szerkesztett és szintetizáló kötetek) világából áthelyeződött a folyóiratok területére (Larsen és Von Ins, 2010). A folyamat először a természettudományok szférá-jában jelent meg, azonban a jelenség tovagyűrűzött, mára elérte a társadalomtudományo-kat, sőt bizonyos hatásai a bölcsészettudományok esetében is megfigyelhetőek (Csapó, 2011). Ezzel párhuzamosan szinte minden tudományterületen erősödött a tudósok közöt-ti kollaboráció (Glänzel, Schubert és Czerwon, 1999). Egyre több a többszerzős, míg egyre kevesebb az egyszerzős publikáció, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a kutatók közötti verseny is (Van Raan, 2001) egyre inkább éleződik. Emellett kimutatható egy olyan irányú tendencia is, hogy a többszerzős publikációkra több hivatkozás érkezik Az átalakulási folyamat természetesen nem áll meg a neveléstudomány határainál, így szükséges annak vizsgálata, hogy milyen változások zajlottak és várhatóak a jövő-ben e területen. Az impakt faktor és a tudománymetria aktuális trendjei egyértelműen elérték a neveléstudomány területét is (Csíkos, 2013), ugyanúgy, ahogyan a digitális-objektum-azonosító (DOI) használata is elindult a társadalomtudomány publikációs gyakorlatában (APA, 2009) (ld. Magyar Pedagógia, Iskolakultúra). Az elmúlt évek tudománymetriát jelentősen meghatározó hazai fejleményei a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) elindulása, illetve a folyamatosan épülő, a pedagógia szakterü-letét is érintő intézményi teljes szövegű repozitóriumok létrehozása. Ezen jelenségek és szolgáltatások egymáshoz való viszonyát, kutatókra és magára a neveléstudomány egészére gyakorolt hatását szükséges vizsgálni, elemezni, hiszen ez a közeg jelentősen befolyásolhatja a születő publikációk jellegét, sőt az egyes kutatók személyes tudomá-nyos életpályáját is.

A Magyar Pedagógia folyóirat tudománymetriai elemzése a hivatkozási szokások és a hivatkozási hálózatok tükrében

“…Castelli, Manghi, & Thanos, 2013;Holl, 2016;Pearce, Weller, Scanlon, & Kinsley, 2012). Sok más tendencia mellett, a trend egyik megnyilvánulásaként a tudományos közlés a társadalom-és bölcsészettudományok esetében is egyre inkább áthelyeződik a szakkönyvek (monográfiák, szerkesztett és szintetizáló kötetek) világából a folyóiratok és a különböző konferenciakiadványok területére (Bornmann & Mutz, 2015;Larsen & Von Ins, 2010;Nagy, 2016). A társadalomtudományok egyik zászlóshajóját jelentő közgazdaságtudomány területén tevékenykedő Kóczy (2015) jól megragadja a könyvek által jelentett egyik legfőbb problémát tudománymetriai témájú írásában: "Mivel a szerző mellé nem teszi oda a nevét két tucat vezető tudós a világ minden tájáról, igazából senki sem tudja, hogy a könyv miféle szakmai megmérettetésen esett át, senki sem vállal garanciát a könyv minőségére.…”

“…Nem tárgyaljuk most részletesen olyan tényezők hatását a folyamatra, mint például az Open Journal System keretrendszer által biztosítottak (Laakso et al, 2011). Magának az Open Access (még általánosabban a nyílt tudomány) mozgalomnak szintén meghatározó szerepe volt a folyóiratcikkek expanziójában, ahogyan azt egy korábbi tanulmányunkban (Nagy, 2016) részletesen ismertettük. Emellett további erős szerepe volt a paradigmaváltásban a volumenében is jelentősen megnövekedett tudományos kibocsátásnak (Brint & Carr, 2017), hiszen a palettán újonnan megjelenő publikációs többletnek megjelenési felület kellett, amihez az általában már online térben létező folyóiratok jóval gyorsabban tudtak alkalmazkodni, mint a hagyományos kiadói struktúrák (Dodds, 2017).…”

“…A további hazai kutatásokat illetően az utóbbi néhány év nagyobb projektjei közül a Magyar Pedagógia folyóirat több szempontú elemzését kitűző kutatási projekt említhető (Nagy, 2016;Nagy & Molnár, 2017). Fehér és Aknai (2016) a hazai doktori iskolák elvárásait és minőségi mutatóit bemutató konferenciaelőadása, illetve Molnár, Pintér és Tóth kutatásai szintén a neveléstudomány belső viszonyait próbálják feltárni különböző értékelési szempontok mentén.…”

A szakmai együttműködések leképeződése a hazai neveléstudományi folyóiratokban: a társszerzői hálózat

“…A neveléstudomány tudományos teljesítményének vizsgálatával többen foglalkoztak hazánkban. Találunk tudománymetriai megközelítéseket (l. Nagy, 2016;Tóth, Toman, & Cserpes, 2008), a hálózatelemzés eszközeinek felhasználási lehetőségeit vizsgáló elemzést (l. Szabó, 2015) és hálózatelemzést egyaránt (l. Molnár, 2012;Molnár, Tóth, & Pintér, 2018;Nagy & Molnár, 2017). Részleges hálózatelemzéssel találkozhatunk Nagy & Molnár (2017) munkájában, melyben a Magyar Pedagógia társszerzői hálózatának elemzéseivel foglalkoztak.…”

Scientometric Analysis of Magyar Pedagógia: Tendencies, Authors and Scientific Collaboration

“…A neveléstudományi kutatói szakma az 1892-ben indult Magyar Pedagógia című folyóiratot tartja az egyik legjelentősebb hazai orgánumnak (Biró, 2009a;Nagy, 2016a). A folyóirat 100 éves történetéről részletes tanulmányt közölt Mészáros István (1992).…”