Tanulmányunk egy alföldi, zöldségtermesztőket integráló termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) működését kísérő kihívásokat és a szervezet integrációs modelljének változásait elemzi egy empirikus kutatás eredményei alapján. A szóban forgó TÉSZ a szentesi termelőszövetkezetek által alakított integrátori modellből nőtt ki a rendszerváltást követően. A válság ellenére talpon maradó szövetkezet kezdeményezte az önálló termelőket integráló szervezet létrehozását, amely segíti a közös piacra jutást, a termesztési technológia fejlesztését, a termelési volumen növelését, és jogosult uniós támogatási források lehívására. Az élelmiszerkereskedelmi szektor több lépcsőben végbemenő átalakulása a helyi termelőket is arra kényszerítette, hogy egyre nagyobb mértékben integrálódjanak a globális rendszerekbe. Ez a változás átalakította a TÉSZ szervezeti kereteit, belső és külső kapcsolatrendszerét, valamint a termelés és értékesítés folyamatának minden elemét, miközben növekvő társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatokat hordoz. Tanulmányunkban ezekre a sokszor komplex módon jelentkező kockázatokra fókuszálunk, a kihívásokra adott/adható válaszok értelmezéséhez azonban elkerülhetetlen, hogy meg vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek az államszocialista viszonyokban gyökerező és kapitalista feltételek között is eredményes integrációs modellt fenntartják. Elemzésünk elején feltárjuk azokat az adottságokat, helyi gazdasági és társadalmi sajátosságokat, amelyek szerepet játszottak e hosszabb távon is működőképesmodell kialakulásában és fennmaradásában. A folyamatokhoz komplex módon közelítünk, figyelembe vesszük a hely jellegzetességeit, a térségi összefüggéseket, az országos változásokat és a releváns nemzetközi hatásokat is. Munkánk második részében a TÉSZ létrehozásának, felépítésének és működésének alapkonstrukcióját, majd azokat a gyors és mélyreható változásokat tekintjük át, amelyek eredményeként a zöldségkereskedelemben meghatározó tényezővé váltak a multinacionális hálózatok, és amelyre a globalizálódó piacon versenyző gazdasági szereplőknek választ kell(ett)találniuk. Tanulmányunk tehát a globális gazdasági kihívások helyi következményeit tekinti át, kiemelt figyelmet fordítva a társadalmi és térbeli egyenlőtlenségekre és újratermelésükre, illetve azokra a hatásokra, melyek az alapvető javakhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést megváltoztatva erősítik a térbeli és társadalmi igazságtalanságot. Elemzésünkben a különböző földrajzi léptékű, egymással összekapcsolódó hatások helyimegjelenésére helyezzük a hangsúlyt, vagyis a helyi szereplők válaszai alapján értelmezzük a különböző léptékekről leszűrődő igazságtalanságokat.

In this work, 10 processing type Hungarian tomato gene bank accessions were investigated in a 3-year open-field experiment together with three commercial varieties for quantifying the genotype × environment interaction for their total soluble solids, total acid, dry matter, lycopene, total polyphenol content and antioxidant activity. Results showed remarkable differences of accessions in phytonutrient content over the 3 years (environments). Genotype main effect plus genotype × environment interaction biplots were created for the visualization of the best performing samples and of their relation to a theoretical best variety. Obovate fruit-shaped accessions (especially RCAT031257 and RCAT060349) reached outstanding nutritional results in every environment. According to extremities in weather conditions, two landraces (RCAT060348 and RCAT060349) with higher drought tolerance, and two (RCAT031257 and RCAT029837) less prone to excessive rainfalls were identified. The results can contribute to the enrichment of tomato nutritional phenotypic data banks, facilitating the utilization of gene bank accessions in genomic studies.

The importance of legume crops in global agricultural systems is inevitable; conversely, less than 4% of European agricultural lands are dedicated for these plants. Besides total loss of biodiversity, agrobiodiversity is also in danger. The production of legumes diversifies arable plant production and supports the nutrient management of the agroecosystem, as well as that of the whole ecosystem. Increasing soybean production area means that other pulses are grown on smaller areas, that means a reduced resiliency of the whole production system. Expanding environmental stresses of climate change and intensive agricultural practices are easier to counteract with help of diversity on species and on genetic level as well. As a consequence of climate change and targeted breeding of the last decade, agricultural lands appropriate for soybean production shows an increase in Europe. The self-sufficiency rates of the European Union concerning single protein sources shows fluctuations. The easier utilization of soy-based products as forage displaces the use of other pulses, which are traditionally produced as protein crops. Besides protein flow, these leguminous plants have an important role in different levels of agricultural systems as well. Several recent initiatives aim to reduce the serious protein exposure of the EU. These programs, beyond the introduction and technological development of soybean production, always mention the strengthening of the role of other pulses. In this study, the last decades of EU pulse utilization were analyzed, using crop yield, crop harvested area, certified seed yield, seed production area, number of registered varieties, and the number of scientific publications as indicators to summarize trends of EU field bean, field pea, lupin, chickpea, lentil, and soybean production in the view of targeted protein initiatives.

The natural environment of crops is exposed to a complex collection of biotic and abiotic pressures. Abiotic stresses cover a diversity of environmental elements that cannot be avoided, such as temperature, drought, salinity, cold, heat, light, and water stress. Biotic stress is caused by living organisms with which plants coexist and interact. Pathogens and herbivores are examples of biotic stressors that can threaten food security and result in significant economic losses. Agricultural production systems differ in the extent of stress towards cultivated crops; agroforestry is considered to provide a protective function against environmental stress. The concept of this review was to assess the impact of environmental change and the atmospheric variability on the plants in agroforestry systems. The application of trees in field crop production has become more and more involved in practice, especially in areas with an extreme climate and unfavorable soil conditions. The main reasons for the rising interest are the effects of climate change, soil degradation, and erosion. Most of the trees are used as hedgerows or farm boundaries, or as scattered planting on the farm to control soil erosion as well as to improve farm productivity, which requires a thorough understanding of each stress element.

Propagation from seedlings is generally applied in the horticultural sector and it has many advantages including earlier harvest and more efficient resource (land, time, energy and seeds) utilization, as well as healthy and homogenous plant production. In conventional large-scale horticulture, seedling cultivation has already become a separate sector. The basis of successful seedling production is the use of the suitable substrate. The physical and chemical quality of the growing medium is crucial. There can be significant differences among the growing media available at the domestic market. For own substrate, farmers put different mixtures of peat, perlite and nutrients together according to a unique recipe. According to the Regulation (EU) 2018/848 on organic production and labelling of organic products, only organic seed and seedling can be used for organic plant production. Therefore, seeds, fertilizers, plant protection and disinfection substances are allowed to be applied only  when authorized for use in organic production by the regulations. Recently there are only a few professional organic seedling producers in Hungary. Most of the organic farmers produce their own seedlings. For this purpose, commercially available certified organic growing media, or home mixed substrates are used. In this study, two commercially available organic substrates (Florasca Bio B and Klasmann KKS Proline) are compared with two typical farmer mixtures: peat with pelleted cattle manure and peat with compost. The physical and chemical properties of the substrates are investigated and presented.