This paper will focus on various interrelated, intermingled but often divergent processes and phenomena condensed around the fall of communism in Budapest regarding the spatial structure and development of society and economy. It will demonstrate and analyze major tendencies, such as urban decay, gentrifi cation, suburbanization, emergence of polycentric spatial patterns, effects of globalization, and economic proceedings that have fundamentally altered the position and picture of Budapest and its metropolitan area. It will point out local characteristics as well as the effects of general trends of socio-spatial development on Budapest and its surroundings.

The goal of this literature review was to outline the research currently conducted on smart meter (SM) adoption and its connection to building occupant behavior to better understand both SM technology and SM customers. We compiled our findings from the existing literature and developed a holistic understanding of the socio-demographic factors that lead to more or less energy use, the methods used to group and cluster occupants on the basis of energy use, how occupant energy use profiles are developed, and which socio-psychological determinants may influence SM adoption. Our results highlight 11 demographic variables that impact building energy use, find 9 methods commonly used to profile occupants on the basis of energy usage, and highlight 13 socio-psychological variables than can be utilized to better understand SM adoption intentions. The review findings two major deficiencies in the existing literature. First, this review highlights the lack of existing interdisciplinary research that combines occupant behavior with SM data and a clear socio-psychological framework. Second, this review underscores certain data limitations in existing SM research, with most research being conducted only on residential or office buildings and geographically in North America or Western Europe. Final policy recommendations center on increased need for interdisciplinary SM research and the need for an expanded understanding of occupant behavior and SM research across different geographies.

A szuburbanizáció jelenségével a városszociológia mellett leginkább még az épí-tészet és a földrajz valamely területér ől jövők foglalkoznak. Az általuk használt fogalmak jelentése, a hipotézisek jelent ős mértékben eltérnek, a vizsgált téma más-más oldalára világítanak rá. Az alábbiakban leginkább a (város)szociológiai megközelítésb ől mutatjuk be a főbb irányzatokat.A szuburbanizáció mint folyamat fogalmát leginkább az amerikai szociológiai irodalomhoz (Fishman 1987; Frieden-Sagalyn 1997;Garreau 1991; Jackson 1985) hasonlóan, szűk értelemben használjuk, azaz a középosztályi családoknak a város belső részeiből annak peremére való nagy arányú költözését értve alatta. A szuburbanizáció jelenségével foglalkozó irodalom nagy része Amerikában keletkezett, az ottani, az európaitól jelent ősen különböző folyamatok leírásával kapcsolatban. Részint a fogalmi egyértelm űség érdekében, részint mivel a mai magyarországi városfejlődési folyamatok egy jelent ős csoportja jól megfeleltethet ő e keretben is, a nem szűken e körbe tartozó folyamatokra más fogalmak használatát tartjuk szüksé-gesnek.Az elméleti megközelítéseket Szelényi (1996) alapján két főbb csoportra tagoljuk' (1., 2. ábra). A két modell közötti alapvet ő elméleti eltérés abban mutatkozik, hogy mit tekintenek független és közbejöv ő változónak az urbanizáció, mint függ ő válto-zó vizsgálatában.

A városfejlesztés egyik legújabb paradigmája, az úgynevezett okosváros-tervezés is immár közel két évtizedes múltra tekint vissza, ezért lehetőség nyílt a folyamat egyfajta fejlődéstörténetének, „evolúciójának” megrajzolására. Bár igen rövid időszakról van szó, mégis figyelemre méltó párhuzamokat azonosíthatunk a várostervezés egészének folyamatával a 20. század második felétől kezdve. Cikkünk ebből a megközelítésből kiindulva mutatja be az okosváros-tervezés három szakaszát a nemzetközi szakirodalomban kibontakozó diskurzus elemzésével. Először számba veszi a fogalommeghatározása körül kialakult különbségeket, kérdéseket és dilemmákat. Ezt követően részletesen vizsgálja az említett három szakaszt (a megjelenés évei; kritikák megfogalmazása, mint második szakasz; majd megújulás és ismételt felívelés) a domináns szakmai párbeszéd elemzése révén. Az eredmények azt mutatják, hogy bár éles határvonalakat nem lehet húzni, és számos téma a kezdetektől „átível” a folyamaton, egyfajta hangsúlyeltolódás mégis azonosítható. Ezt a szakaszolást pedig rá lehet vetíteni a 20. század második felétől jellemző városfejlesztési folyamatokra általában és egyfajta párhuzamként egyaránt. A tanulmány további része az elméleti elemzést egy, a témához kapcsolódó hazai kutatás eredményeinek bemutatásával is igyekszik megvilágítani, melynek témája az okosváros-eszközök, a helyi fejlesztés és a helyi közösség viszonyrendszerének vizsgálata volt. Ennek legfőbb tanulsága szerint a legkisebb településekre általában túlzott terhet ró mind az anyagi, mind az emberi erőforrások oldalán az infokommunikációs eszközök működtetése, és hasznát is kevéssé látják, míg a nagyobbaknál erre nagyobb szükség és igény is van. Főképpen a kisebb lélekszámú településeken hiányzik az ehhez szükséges technológiai, szervezeti és menedzsment háttér és -kapacitás, és jelentős idegenkedés is tapasztalható e települési körben.

The first signs of considering green infrastructure in the process of urban planning appeared long before WWII with the developments of Chicago and Paris, for example, in the late 19th century. In order to relieve the increasingly crowded centres of fast-growing cities, the afforestation of public spaces and the creation of more liveable existing spaces became increasingly important; this includes the development and renovation of parks and water surfaces to adapt to urban needs and requirements, making the development of urban green infrastructure more important than in the past. Over time, green infrastructure developments grew more detailed and complex; since the end of the 20th century, they have become one of the most important goals of urban development, focusing on the environment and healthy living conditions. In the early stages of project development, the needs of urban residents and the active utilisation of green areas are factors of growing importance; refining design and construction has also become a more intricate process. Significant changes to the original style of plans has taken place over the past decades, evolving with the needs of the era and technological advances, requiring suitable action to maintain pace with enhanced developments.