A szuburbanizáció jelenségének főbb elméleti megközelítései a városszociológiai és más rokon tudományterületek irodalmában

Abstract

A szuburbanizáció jelenségével a városszociológia mellett leginkább még az épí-tészet és a földrajz valamely területér ől jövők foglalkoznak. Az általuk használt fogalmak jelentése, a hipotézisek jelent ős mértékben eltérnek, a vizsgált téma más-más oldalára világítanak rá. Az alábbiakban leginkább a (város)szociológiai megközelítésb ől mutatjuk be a főbb irányzatokat.A szuburbanizáció mint folyamat fogalmát leginkább az amerikai szociológiai irodalomhoz (Fishman 1987; Frieden-Sagalyn 1997;Garreau 1991; Jackson 1985) hasonlóan, szűk értelemben használjuk, azaz a középosztályi családoknak a város belső részeiből annak peremére való nagy arányú költözését értve alatta. A szuburbanizáció jelenségével foglalkozó irodalom nagy része Amerikában keletkezett, az ottani, az európaitól jelent ősen különböző folyamatok leírásával kapcsolatban. Részint a fogalmi egyértelm űség érdekében, részint mivel a mai magyarországi városfejlődési folyamatok egy jelent ős csoportja jól megfeleltethet ő e keretben is, a nem szűken e körbe tartozó folyamatokra más fogalmak használatát tartjuk szüksé-gesnek.Az elméleti megközelítéseket Szelényi (1996) alapján két főbb csoportra tagoljuk' (1., 2. ábra). A két modell közötti alapvet ő elméleti eltérés abban mutatkozik, hogy mit tekintenek független és közbejöv ő változónak az urbanizáció, mint függ ő válto-zó vizsgálatában.

Population Dynamics of the Hungarian Villages 1995–2016

“…Migration to the countryside in Hungarian literature is primarily a part of suburbanization debate and appears as an element of urban extension, assuming that urbanization is the first step, an essential corollary of development. Enhanced appearance of urban features in Hungarian literature also referred to the phenomenon of suburbanization (Enyedi 1984, Cséfalvay 2008) Other research considers suburban processes to be the decentralization of cities (Tímár 1999, Kovács K. 1999, Kocsis 2000). The peculiarity of suburbanization in Hungary, the emigration of the urban population started in a special period compared to Western Europe, not in the period of economic growth, but during the recession, when the proportion of the rural population was much higher nationwide than in the West (Bajmózy 2004).…”

A budapesti várostérségi periféria földrajzi átalakulásának folyamatai

“…Kimerítően kutatott téma a robbanó szuburbanizáció következtében a lakásviszonyok és az ingázás mintáinak átalakulása (Dövényi-Kovács, 1999;Kovács, 1999). A szuburbanizáció elméleti alapjainak bemutatásával kevés számú magyar nyelvű munka foglalkozik, viszont ezek a tanulmányok hangsúlyosan a jelenség sokrétű értelmezését kívánják bemutatni (Kovács, 2000;Kocsis, 2000;Timár, 1999). A kritikai felfogású írások a szuburbanizációt a neoliberális kapitalizmust fenntartó egyenlőtlen fejlődés térbeli megvalósulásaként értelmezik (Timár-Váradi, 2001;Timár, 1999).…”

Magánönkormányzás Magyarországon: a budapesti agglomerációban található lakóparki szervezetek vizsgálata alapján

“…Putnam (2000) (Woolcock and Narayan, 2000;Woolcock, 1998;Szreter and Woolcock, 2004). Habár ezek a típusok és a hozzájuk kapcsolt jellemzők általában a társadalmi tőkére vonatkoznak, Lin (2008) (Kocsis, 2000).…”