Napjainkban a repülőgép-hajtóművek szerkezetének, elemeinek tervezésében, gyártásában a mérnökök számára  elengedhetetlen egy-egy olyan számítógépes szoftver,  amely a valósághoz hűen képes a közegek áramlásának  fizikai-matematikai modellezésére vagy éppen a megmunkáló eszközök munkájának optimalizálására.  Esetünkben a szimulációval könnyedén helyettesíthetők a  költséges teszttermékek, valamint ezzel párhuzamosan  csökkenthető a kísérletek során keletkező környezetszennyező anyagok légtérbe jutása, valamint a  kivitelezésre vagy az esetleges fejlesztésre szánt idő is  minimalizálható. Erre a feladatra leggyakrabban az ANSYS  számítógépes szoftvert alkalmazzák. Ez egy olyan  numerikus áramlástani szoftver, amely térben és időben  folytonos műveleteket diszkretizál, így a hajtóművek  égéstereinek vizsgálatára kiválóan alkalmazható. Cikkünkben az említett szoftvernek a szerzők által kitűzött  feladatra való alkalmasságának elemzését, majd az  alkalmazás eredményét kívánjuk bemutatni. Az elemzés  során az ANSYS CFX szoftver segítségével hajtottuk végre a  különféle hajtóművek áramlástani szimulációját. Célunk,  hogy a publikáció végére az olvasó számára átfogó képet  mutassunk az áramlástechnikai gépekben lejátszódó  folyamatokról, ezen belül az égéstér szimulációjáról.

A cikkben a szerzők ismertetik a kriogén rendszerekkel kapcsolatos kutatási tevékenységüket. A bevezetést, valamint a kriogenika rövid történetét követően bemutatjuk a repülésben alkalmazott kriogén gázokat, elemezve a folyékony hidrogén használatát. Egy példán keresztül olyan számítógépes szoftver használatát mutatjuk be, amely a valósághoz hűen képes a közegek áramlásának fizikai-matematikai modellezésére. Célunk egy átfogó, könnyen megérthető összefoglaló elkészítése a modernkori repülés alternatívájáról.

A cikkben a szerzők bemutatják a repüléskoordináló és - optimalizáló rendszert. Rövid bevezetést követően  bemutatjuk az FMS funkcióit, felépítését. Ismertetjük a  rendszer elemeit, típusait, valamint azok alapvető  működését is. Célunk egy átfogó, könnyen megérthető  összefoglaló elkészítése a repüléskoordináló és - optimalizáló rendszerről.

A cikkben a szerzők az Air Traffic Management (ATM)1 Student Invention Challenge keretein belül elért kutatási tevékenységüket ismertetik. A verseny feladataként a mesterséges intelligencia mint jövőbeli repüléstámogató és kiszolgáló technológia témáját választottuk és több a cikkben bemutatott aspektusát vizsgáltuk. A bevezetést, valamint a témához kapcsolódó, jelenleg is alkalmazott technológiák rövid ismertetését követően, a szerzők olyan kiaknázatlan lehetőségeket vázolnak fel, amelyek jelentős változást hozhatnak azoknak az innovatív megoldásoknak a területén, amelyek a repülés biztonságának és hatékonyságának biztosításáhozszükségesek. A szerzők célja ismertetni a lehetséges fejlesztési irányokat, a jelenlegi kutatások felhasználásának segítségével.

A cikkben a szerzők ismertetik a repülőgépek közelségi és figyelmeztető rendszereivel kapcsolatos kutatási tevékenységüket. Rövid bevezetést követően, a szerzők bemutatják a különféle figyelmeztetéseket és azok szintjeit, továbbá röviden prezentálják a Master Warning/Caution lámpajelzést, a hajtóművek, illetve a fedélzeti rendszerek adatkijelzését integráló és személyzetfigyelmeztető, valamint a központi elektronikus repülőgépállapot-figyelő rendszert. Célunk nemcsak egy átfogó, könnyen megérthető összefoglaló elkészítése, hanem a modern kori repülésben megtalálható figyelmeztető rendszerek részletekbe menő bemutatása. Ebből kifolyólag az átesés veszélyére figyelmeztető, a határsebesség-túllépésre figyelmeztető, a magasságfigyelmeztető, a veszélyes földmegközelítést jelző, a fedélzeti összeütközés-elkerülő, valamint a le- és felszállópálya tanácsadó rendszer működésének, felépítésének, hang- és vizuális jelzéseinek szemléltetése.