After it was recorded in South‐West Germany and the Netherlands in 2007, the box tree moth (Cydalima perspectalis) spread rapidly in Europe and appeared in West Hungary in 2011. In the eastern part of the country the first specimen was caught in 2015 with a blacklight trap. On the basis of specimens of C. perspectalis caught in blacklight, pheromone or feeding attractant traps, the authors summarize its distribution and publish four new records from Hungary and the first data from West Ukraine (Transcarpathia). The flight dynamics of three generations of this pest are also described for 2015 and 2016.

The box tree moth, Cydalima perspectalis, is an invasive pest in Europe causing damage on Buxus species. In this study, we aimed to develop a “bisexual” lure to attract both female and male moths. Based on a previous screening bioassay we tested methyl salicylate, phenylacetaldehyde and eugenol as potential attractants in different combinations. The trapping results showed that both binary and ternary blends attracted male and female moths. Catches with these blends were comparable to catches with the synthetic pheromone. Subsequently we carried out single sensillum recordings, which proved the peripheral detection of the above-mentioned compounds on male and female antennae. To identify synergistic flower volatiles, which can be also attractive and can increase the trap capture, we collected flower headspace volatiles from 12 different flowering plant species. Several components of the floral scents evoked good responses from antennae of both females and males in gas chromatography-electroantennographic detection. The most active components were tentatively identified by gas chromatography coupled mass spectrometry as benzaldehyde, cis -ß-ocimene, (±)-linalool and phenethyl alcohol. These selected compounds in combination did not increase significantly the trap capture compared to the methyl salicylate- phenyacetaldehyde blend. Based on these results we discovered the first attractive blend, which was able to attract both adult male and female C. perspectalis in field conditions. These results will yield a good basis for the optimization and development of a practically usable bisexual lure against this invasive pest.

In vitro shoot multiplication of Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. was tested on media containing benzyladenine, benzyladenine riboside, kinetin, zeatin, meta-topolin or 2-isopentenyladenine in different concentrations. We observed the proliferation rate, the length of shoots, rate of callus formation, and the presence of the hyperhydricity. The highest proliferation rate (13.17) was obtained on medium supplemented with 5.0 μM benzyladenine, however, the leaves were hyperhydrated at this concentration of benzyladenine, therefore for shoot multiplication lower (1.0 μM BA) concentration of benzyladenine is suggested. The longest shoots were achieved using 1.0 μM 2-iP. At this treatment 100% rooting was found, therefore the stage of rooting is omissible using 1.0 μM 2-iP during the multiplication. This in vitro propagation protocol should be useful for conservation as well as mass propagation of this plant species.

No abstract

Az ipari tevékenység, bányászat, közlekedés, hulladéklerakás mellett a mezőgazdaságitevékenység is a talaj szennyező forrásai közé sorolandó. Intenzív műtrágyázással, talajjavító, fertőtlenítő anyagok, kártevők elleni anyagok, növényvédő szerek használatával különböző mértékben szennyezhetjük a talajt, de legjelentősebb a szennyvíziszap elhelyezéssel kiváltott hatás.Ebben az esetben a talaj nehézfém-tartalma jelentősen megemelkedhet, a talajban felhalmozódva pedig a toxikus elemek a növények számára hozzáférhetővé válhatnak, bekerülve ezzel a táplálékláncba. Több kutató is foglalkozott azzal, hogy a lágy és fás szárú növények hogyan reagálnak a nehézfém-szennyezésre és alkalmasak-e a nehézfémekkel szennyezett területek fitoremediációjára.Azok a növényfajok, melyek képesek tolerálni bizonyos fémek (nehézfémek) magas koncentrációját, azt képesek megkötni, alkalmasak a szennyezett területek nehézfém-tartalmának csökkentésére. A nehézfémek valamennyi növényi életfolyamatra (növekedés, fotoszintézis, vízháztartás, ionfelvétel, stb.) valamilyen - általában negatív - hatást gyakorolnak, melyek a „szennyezett” növények külső, morfológiai tulajdonságaiban is megmutatkoznak. Tenyészedényes kísérleteink során arra kerestünk választ, hogy különböző mértékű szennyvízüledék-kezelés milyen hatást gyakorol a tesztnövény morfológiai tulajdonságaira. Vizsgált tesztnövénynek a cirok x szudánifű hibridet (cv. GK Csaba) választottuk, mely nagy termő- és betegség-ellenálló képességgel rendelkezik, termőhely iránt kevésbé igényes fajta. A kísérletet 3 kezeléssel (kontroll, 10 %-os szennyvízüledék-terhelés, 20 %-os szennyvízüledék-terhelés) állítottuk be. Kezelésenként 3 ismétlést állítottunk be ismétlésenként 6-6 növénnyel. A vizsgált morfológiai paraméterek: a növény teljes hossza, levelek száma, a legfejlettebb levél levéllemez hosszúsága és szélessége, a szárátmérő, illetve a föld feletti növényi részek tömege.Megállapítottuk, hogy 10 %-os szennyvízüledék kijuttatás hatására a növények föld feletti vegetatív részei a kontrollhoz hasonlóan fejlődtek. A kezelt növények fejlődésben, növekedésben, a levelek számában és a levéllemez méretében nem maradtak el a kontrolltól. 10%-os szennyezés esetén a föld feletti vegetatív tömeg meghaladta a kontrollnál mért értékeket. A 20 % szennyvízüledékkel kezelt növényeknél az előzőhöz hasonló eredményeket kaptunk. A növények teljes hossza, levélszáma és levélparaméterei a kontrolltól érdemben nem tértek el, sőt a növény tömege ebben az esetben is nőtt a kezelés hatására. Megállapítható tehát, hogy a kismértékű szennyvízüledék-terhelés nem volt negatív hatással a szudánifű morfológiai paramétereire. Feltételezhetően a szennyvízüledék jelentős tápelem-tartalma ellensúlyozta a vele együtt kijuttatott nehézfémek toxikus hatását.