A koronavírus-járvány rövid időtartam alatt rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot és a társadalmat, ami sajátos megközelítést, újszerű, kreatív hozzáállást igényel a szervezetek vezetőitől. A tanulmány célja, hogy vezetéstudományi szakirodalmak alapján feltárja a COVID-19 pandémia és a humánerőforrás-gazdálkodás kapcsolatát, munkaerő-piaci hatásait, valamint a 2008-2009-es pénzügyi válság és jelen pandémiás helyzet közötti összefüggéseket. A tanulmány fókuszában a szerzők primer kérdőíves kutatása áll, melyben a pandémia HR-re gyakorolt hatásait elemzik 404 szervezet válaszaira alapozva. Vizsgálják a gazdaság és az álláskeresők helyzetét a koronavírus-járvány alatt, illetve a HR-rel kapcsolatos reakciókat méret, szektor és tulajdonforma szerint. A kutatási eredmények alapján, a szervezetek elsősorban reaktív operációs döntéseket hoztak. A legnagyobb különbség a KKV-szektor és a nagyvállalati/multi szektorban jelentkezett.
Jelenleg a környezettudatos és a digitális utazók jelentik a turizmus legnagyobb kihívását. Egyrészt egyre több a tudatos utazó, aki pihenése idején is törekszik ökolábnyoma csökkentésére, másrészt a digitális megoldások széles skálán mozognak ami befolyásolja az utazási döntés meghozatalát. A digitális megoldások bevezetése a szállodaiparban komoly lehetőséget biztosít a szolgáltatóknak arra, hogy a potenciális és a jelenlegi vendégkörükkel megfelelően tudják tartani a kapcsolatot. Az új technológiák olyan interaktív lehetőségeket kínálnak a felek számára, amelyek lehetővé teszik a személyre szabott kommunikációt, a gyors információáramlást és a nyomtatási költségek csökkentését, ami egyben a fenntartható turizmushoz is hozzájárul. A klímaváltozáshoz kötődő nagyobb tudatosság eredményeként az új típusú, környezetvédelmi megoldások egyre népszerűbbek az utazók körében. A fenntarthatóság a koronavírus világjárvány hatására még inkább előtérbe került. Azonban komoly ellentmondás észlelhető abban a dilemmában, hogy jól érezzük-e magunkat, vagy inkább környezettudatosak legyünk. Ezt az ellentétét csak a keresleti és a kínálati oldal közös összefogásával lehet enyhíteni. A tanulmány célja a magyar utazók utazási, digitális és ökoturisztikai fogyasztásának, illetve elvárásainak kérdőíves primer kutatás keretében történő vizsgálata.
Napjainkban a turisztikai és szállodai szolgáltatások iránti kereslet és legfőképpen az élmények tartalma átalakult, és szegmensenként más-más elvárásokkal és értéket jelentő tényezőkkel párosult. Ez a fogyasztói szokásokban végbemenő változás nagy mértékben határozza meg a turisztikai szolgáltatók, ezen belül is a szállodák menedzsment és marketing tevékenységét itthon és külföldön egyaránt. Jelen tanulmány a legmeghatározóbb fogyasztói szegmens, az Y és Z generáció, esetében vizsgálja kérdőíves felmérés segítségével a szállodai tartózkodásuk során számukra értéket jelentő tényezőket. A vizsgálat a fogyasztói értéknek a szakirodalomban elterjedt kognitív – affektív értékdimenziós lehatárolása alapján történt. Az elemzés során meghatároztuk a szegmens számára értéket és a szállodai szolgáltatások közül élményt jelentő tényezőket, valamint azonosítottuk utazásuk alatti viselkedésük jellemzőit. Ezt követően generációs bontást végeztünk, és nem parametrikus varianciaanalízis segítségével megvizsgáltuk az Y és a Z generáció számára értéket jelentő tényezők közötti különbséget.
Empirical evidence shows that machinery sharing arrangements in Western European countries with developed agriculture are successful and largely effective in satisfaction of the machinery capacity needs of small and medium sized farms, reduction of production costs and improving profitability (see, for example, the results of machinery rings in Germany, Austria and Switzerland). In most Central and Eastern European countries, several more or less successful attempts have been made since the 1990s to introduce machine sharing partnerships similar to the ones in Western Europe. Such efforts in Hungary proved to be a failure because of the farmers' resistance. Previous research on the topic mentioned the farmers' little willingness to cooperate as the cause of the failure. Therefore, in this study we use the results of a questionnaire survey (N = 407) to try to identify the factors affecting the farmers' willingness to cooperate. Our results show that machine sharing partnerships of farmers exist in Hungary, but their number and intensity are typically low. The most typical forms of cooperation identified by our research are: machinery work based on reciprocity; lending machinery and equipment to each other; joint ownership of machinery. Our tests based on binomial logistic regression clearly justified the effect of demographic (sex, age, level of education), economic (size of farm, type of farm, asset supply) and sociological (contractual and competence trust) factors on the farmers' cooperation activity in machinery sharing arrangements. One important result is that the effect of the abovementioned factors is differentiated according to the area of cooperation.
A közösségi közlekedési rendszerek fő funkciója a mobilitás. A vasút az emberek mozgásterét nagymértékben kitágította, távlatokat nyitott, összekötötte egymással azokat a területeket, amelyek addig elkülönültek egymástól.A vasúti személyforgalomban kialakult a nemzetközi és belföldi turistaforgalom, amely a vasút megteremtése előtt szinte ismeretlen fogalom volt. Mind a korszerű, kényelmes, távolsági és város környéki személyszállítás, mind az áruszállítás érdekében a vasúti közlekedés jelentősége meghatározó, sőt az utóbbi években a „vasút reneszánszáról” beszélünk.Hipotézisünk, hogy a magyar vasút bizonyított, és személyszállításban a járvány idején is sikeresen alkalmazkodott a megváltozott környezethez. Elemzésünkben áttekintjük a vasúti személyszállítás helyzetét Magyarországon, valamint megvizsgáljuk kihívásait az európai helyzet tükrében.Az elemzés alapját hatályos jogszabályok és statisztikai adatok szolgáltatják. Az elemzés legfőbb eredménye, hogy a vasúti szektorban is alaposan megváltozott minden, de válsághelyzetben is bizonyított az ágazat.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.