La reproduction ou représentation de cet article, notamment par photocopie, n'est autorisée que dans les limites des conditions générales d'utilisation du site ou, le cas échéant, des conditions générales de la licence souscrite par votre établissement. Toute autre reproduction ou représentation, en tout ou partie, sous quelque forme et de quelque manière que ce soit, est interdite sauf accord préalable et écrit de l'éditeur, en dehors des cas prévus par la législation en vigueur en France. Il est précisé que son stockage dans une base de données est également interdit.

The most important concern of this paper centers on the question of whether the difference in inward FDI across countries is a result of the fact that destination countries have different cultures, or the fact that they are more distant culturally from the origin country than others? We argue that answering this question requires disentangling the impact of culture, which consists of separating two effects: the "level" (the former) and the "distance" effect (the latter), which are mixed in the literature, leading in this way to biased conclusions in relation to how cultural distance matters for FDI. In this paper we propose an econometric method to separate the two effects of the culture, in which the key is that cultural distance does not depend on the origin country's culture. Our empirical results indicate a "strong" level effect in the sense that it is a working effect in the case of all the three cultural values we use, and its size is economically significant, as well. The distance effect, however, is at best as important as the level effect but very probably less so, accordingly, it seems that the literature has "overemphasized" the impact of cultural distance.

Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19 Kulcsszavak: kultúra, növekedés, bizalom, társadalmi tőke BevezetésBár már Adam Smith is vizsgálta azt a kérdést, hogy a normák, a hitek, a moralitás és a kultúra hogyan befolyásolják a gazdasági fejlődést (Smith 1759), a kultúra csak az utóbbi időszakban vált a közgazdaságtanban igazán "kutatottá". Smith műve mellett a korai irodalomban Max Weber nagy hatású könyve tekinthető még mérföldkőnek. Ebben Weber a kultúrát a vallásossággal közelítette meg, és azt hangsúlyozta, hogy a protestantizmus központi szerepet játszott a kapitalizmus és annak intézményei fejlődésében, mert a protestáns reformáció tanítása szerint a vagyonszerzés nem csak előnyös a társadalom fejlődésében, de ez a magatartás kötelezettség is (Weber 1930).Napjaink irodalmában a kultúrára vonatkozó kutatások nagy része empirikus vizsgálat, de néhány szerző, mint Landes (2000), Sen (2002), Boettke (2001), Greif (1994 vagy Kuran (2009) történeti-leíró megközelítést alkalmaznak, hangsúlyozva, hogy a kultúra meghatározó tényező a hosszú távú gazdasági fejlődésben. "Ha bármit is tanulhatunk a gazdasági fejlődés történetéből, akkor az az a nézet, hogy majdnem minden különbség a kultúrának köszönhető. (Ebben Max Webernek igaza volt.)"

No abstract