We aimed to explore psychological effects of the coronavirus pandemic on Hungarian adults in the time of the national quarantine situation in May 2020.We conducted a cross-sectional observational study with the use of an anonymous online questionnaire that consisted of 65 items. The following measuring instruments were used: Perceived Stress Scale (PSS-10); The General Anxiety Disorder Assessment (GAD)-2; The Patient Health Questionnaire (PHQ)-2; European Quality of Life Visual Analogue Scale (EQ-VAS); Self-administered inventory of complaints (Hungarian questionnaire); Shortened (Hungarian) version of the Ways of Coping Questionnaire; 2 open-ended questions to examine the participants’ mood and ways of coping during the pandemic. The data of 431 participants were analyzed, their average age was 47.53 ± 11.66 years, and the percentage of females was 90%. The mean of participants’ scores were the following: 19.34 ± 7.97 for perceived stress, 73.05 ± 21.73 for health status, and 8.68 ± 4.65 for neurotic complaints. Thirty-four and one-tenth percent of participants were depressed, 36.2% were anxious, and they tended to use problem-focused coping strategies more frequently than emotion-focused ones. We found significant correlations between all of the seven examined psychological variables. Our results highlight the importance of stress management in the psychological support of healthy adults in quarantine situation caused by the coronavirus pandemic.

Összefoglaló: A koronavírus járványhelyzet a globális populáció egy részének pszichés támogatását teheti szükségessé. Tanulmányunk célkitűzése, hogy összefoglaljuk a koronavírus járványhelyzet pszichés hatásait, azok enyhítési stratégiáit és áttekintésünk során saját vizsgálatunkból 441 magyar felnőtt véleményeiből 48 kiemeléssel szemléltessük a tárgyalt témaköröket.Az irodalomkeresésünk a járvány pszichológiai hatásairól 534 cikk találatát eredményezte, melyből 61 kéziratból készítettük el áttekintésünket. Cikkünkben áttekintjük a karanténhoz kapcsolódó stresszforrásokat; viselkedéses és pszichés hatásokat; a médiahatások és médiahasználat témakörét; valamint az alkalmazható gyakorlati tippeket és intervenciós lehetőségeket. A járványhelyzet hatására megnőhet az észlelt stressz szintje, megemelkedhet a szorongásos és depressziós jegyek száma a globális populációban. Pszichológiai változók hatással lehetnek arra, hogy miként reagál az egyén az újonnan kialakult helyzetre.

Bevezetés: Tanulmányunkban a mentális egészséggel összefüggésbe hozható változókat (élettel való elégedettség, élet értelmességének érzése, pszichés közérzet, pszichoszomatikus tünetek, társas kapcsolatok, magányosság) vizsgáltuk időskorúak körében. Módszertan: Kérdőíves vizsgálatunkban 113 fő (32 férfi és 81 nő), 70–96 év közötti személy vett részt (átlagéletkor = 78,63 ± 6,57 év), akiket az otthonukban vagy két idősotthonban kerestünk fel. A vizsgálatban a következő mérőeszközöket alkalmaztuk: UCLA magányossági skála, pszichésközérzet-skála, rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmességét mérő alskálája, élettel való elégedettségskála, ezen kívül felmértük a pszichoszomatikus tünetek számát, valamint a szociális találkozások gyakoriságát a rokonokkal, barátokkal és a szomszédokkal. Eredmények: Mintánkon a következő átlagértékeket kaptuk: magányossági skála 37,60 ± 9,20; pszichésközérzet-skála: 14,18 ± 4,38; rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmessége alskála: 11,98 ± 2,62; élettel való elégedettségskála: 23,01 ± 7,99, pszichoszomatikus tünetek száma: 12,99 ± 3,69. A megkérdezettek 64,6%-a mindennap beszélget a szomszédaival, 31%-a mindennap találkozik a barátaival, 27,4%-a pedig mindennap találkozik a rokonaival. Az élettel való elégedettség szignifikánsan negatívan korrelált a magányosság értékével (r = -0,35, p < 0,01), a pszichés közérzettel (mely faktornál a magasabb pontérték negatívabb pszichés közérzetre utalt) (r = -0,43, p < 0,01), és a pszichoszomatikus tünetek számával (r = -0,51, p < 0,01). A pszichés közérzet és a pszichoszomatikus tünetek száma között jelentős pozitív összefüggést találtunk (r = 0,61, p < 0,01). A résztvevők három csoportja között (házastársával, egyedül, idősotthonban él) szignifikáns különbség (F(3,109) = 3,01, p = 0,03) volt a magányosság terén. Az LSD (Least Significant Difference) post-hoc elemzés eredménye szerint a házastársukkal élő személyek (35,39 ± 7,15, p = 0,00) szignifikánsan kevésbé voltak magányosak, mint az idősotthonban élők (42,29 ± 13,17, p = 0,00). Az egyedül élő személyek (36,55 ± 7,44, p = 0,01) kevésbé érezték magukat magányosnak, mint az idősotthonban lakók (42,29 ± 13,17, p = 0,00). Következtetések: Azok az időskorú személyek, akik elégedettek voltak életükkel és értelmesnek érezték azt, jobb lelki egészségről számoltak be. A társas kapcsolatok megléte időskorban egészségmegőrző szereppel bírhat.

Elméleti háttér: 2020 tavaszán a koronavírus pandémia és az azzal kapcsolatos intézkedések új kihívások elé állították a magyar lakosságot. Az észlelt fenyegetettség hatással lehetett az érzelmi reakciókra, a járvány hatására megjelenő újfajta stresszforrások eltérő megküzdési stratégiákat váltottak ki. Cél: a járványhelyzet pszichés hatásainak vizsgálata magyar felnőttek körében, és olyan stresszel való megküzdési stratégiák azonosítása, amelyek segíthettek a helyzet okozta nehézségekkel való a megbirkózásban. Módszerek: 2020 tavaszán egy 65 kérdéses anonim on-line kérdőívvel vizsgáltuk a COVID-19 járványhelyzet magyar felnőttekre gyakorolt pszichés hatásait, mely eszköz kettő nyílt kérdést is tartalmazott (a. „Hogyan hat a koronavírus járványhelyzet az Ön hangulatára?”, b. „Mik segíthetnek Önnek abban, hogy megbirkózzon a járványhelyzet okozta nehézségekkel?”). Eredmények: a vizsgálatunk online kérdőívét 441 fő töltötte ki 2020 májusában. A résztvevők (90% nő) átlagéletkora 47,53±11,66 év volt, összesen 151 települést jelöltek meg lakóhelyükként, leggyakoribb lakóhelyeik Budapest (38%), Győr (1,9%), Székesfehérvár (1,9%), Miskolc (1,6%), Szeged (1,6%) voltak. A kérdőív kettő nyílt kérdésére 339-en (79%) és 302-en (70,1%) válaszoltak. A vizsgált minta leggyakrabban megemlített szavai között tizenegy érzelem szerepelt, melyből kilenc negatív érzést és hangulatot jelölt (gyakoriság szerint csökkenő sorrendben a negatív jellegű kifejezések: aggódás, félelem, bizonytalanság, nyomasztó, lehangoltság, ideges, pánik, dühös, elkeseredett; és a pozitív jellegű szavak: szeret, nyugodt). A megküzdési stratégiák tekintetében a legtöbbször a következőket említették meg a résztvevők (gyakoriság szerint csökkenő sorrendben): családdal, barátokkal kapcsolattartás; munkavégzés; olvasás; beszélgetés; kertészkedés; sportolás; filmnézés; zenehallgatás. Következtetések: vizsgálatunkban feltártunk gyakori érzelmeket, lelki megküzdési stratégiákat a járványhelyzet első hulláma alatt, ezáltal eredményeink támpontokat adhatnak a magyar felnőttek pszichológiai és pszichiátriai támogatásához a koronavírus járványhelyzet második hullámának idején.