This paper reports on a research project which examined media coverage and audience perceptions of stem cells and stem cell research in Hungary, using focus groups and a media analysis. A background study was also conducted on the Hungarian legal, social and political situation linked to stem cell research, treatment and storage. Our data shows how stem cell research/treatments were framed by the focus group members in terms of medical results/cures and human interest stories -mirroring the dominant frames utilized by the Hungarian press. The spontaneous discourse on stem cells in the groups involved a non-political and non-controversial understanding -also echoing the dominant presentation of the media. Comparing our results with those of a UK study, we found that although there are some similarities, UK and Hungarian focus group participants framed the issue of stem cell research differently in many respects -and these differences often echoed the divergences of the media coverage in the two countries. We conclude by arguing against approaches which attribute only negligible influence to the media -especially in the case of complex scientific topics and when the dominant information source for the public is the media.

A budapesti agglomerációban az utóbbi bő két évtizedben jelentős társadalmi és gazdasági változások zajlottak. A változások egyik legfőbb oka a szuburbanizáció, azaz a Budapestről érkező lakosság és vállalkozók letelepedése, ami azonban nem egységesen érintette az egyes településeket. Jelen cikk egy hosszabb kutatás eredményeit mutatja be, amely az eltérő településfejlődés számos lehetséges oka közül az önkormányzatok szerepére, a településvezetők cselekvési lehetőségeire fókuszált. A kutatás négy kiválasztott agglomerációs település esettanulmány-szerű feldolgozásával igyekezett bepillantást nyújtani az önkormányzatok világába, a döntéshozók mozgásterébe, stratégiáiba. A vizsgálat eredménye szerint a települések döntéshozóinak fontos szerepük volt a szuburbanizációs folyamatok helyi alakulásában, hatásában.

Az utóbbi években, évtizedekben egyre jelentősebb társadalmi átrendeződések figyelhetők meg Budapest agglomerációs övezetében. A társadalomszerkezet változásának elsődleges oka a szuburbanizáció jelensége, egyik fontos következménye pedig a települések közötti térbeli-társadalmi szegregáció erősödése. Eltérő azonban az elkülönülés mértéke és alakulása a falvak és a városok településcsoportjainak esetében, míg a falvak között erőteljesebb, addig a városok között enyhébb a széthúzás foka.