Településvezetés és szuburbanizáció

Abstract

A budapesti agglomerációban az utóbbi bő két évtizedben jelentős társadalmi és gazdasági változások zajlottak. A változások egyik legfőbb oka a szuburbanizáció, azaz a Budapestről érkező lakosság és vállalkozók letelepedése, ami azonban nem egységesen érintette az egyes településeket. Jelen cikk egy hosszabb kutatás eredményeit mutatja be, amely az eltérő településfejlődés számos lehetséges oka közül az önkormányzatok szerepére, a településvezetők cselekvési lehetőségeire fókuszált. A kutatás négy kiválasztott agglomerációs település esettanulmány-szerű feldolgozásával igyekezett bepillantást nyújtani az önkormányzatok világába, a döntéshozók mozgásterébe, stratégiáiba. A vizsgálat eredménye szerint a települések döntéshozóinak fontos szerepük volt a szuburbanizációs folyamatok helyi alakulásában, hatásában.

Egy település, öt lakópark. Esettanulmány a szuburbanizáció hatásairól egy agglomerációs településen

“…A szuburbanizáció, vagyis a "városi népesség és tevékenység dekoncentrációja" (Bajmócy 2014, 7. ) az utóbbi 25 évben a budapesti agglomerációt Magyarország egyik legdinamikusabban változó területévé tette (Gergely 2014), megváltoztatva ezzel az érintett települések életét és történetét. A hazai szuburbanizációval és a budapesti agglomerációra gyakorolt hatásaival tanulmányok sora foglalkozik szociológiai (Csanádi et al 2010;Csanádi, Csizmady 2002;Izsák 2003;Kovács 2001;Schuchmann 2013;Szirmai 2011aSzirmai , 2011b, közgazdaságtani, politológiai (Jankó, Komornoki 2008), közigazgatási (Somlyódyné Pfeil 2011), településföldrajzi (Dövényi, Kovács 1999), de még környezetvédelmi (Kiss 2005) szempontból is.…”