Nemzetközi korrupciós rangsorok tudományos megbízhatósága Összefoglaló: A korrupció-rejtőzködő természetéből fakadóan-nehezen mérhető. A módszertanilag nem kellőképpen megalapozott mérések és az így kialakított rangsorok azonban legalább olyan gazdasági kockázatot jelentenek, mint maga a korrupció. Jelen tanulmány célja, hogy a dokumentumelemzés módszerét alkalmazva, a szakirodalom áttekintését követően megvizsgálja a legismertebb korrupciós percepciós index számításának módszertani megfelelőségét. A korrupciós mérésekkel szemben a nemzetközi szakirodalomban megfogalmazott legfontosabb kritikák is rávilágítanak arra, hogy a legtöbb esetben nem biztosított a korrupciós méréseket kibocsátó szervezetek függetlensége, a felhasznált adatforrások és az alkalmazott módszertan transzparenciája. Mindezekből következően, valamint a válaszadói csoport nem megfelelő összeállítása, az adatforrások összesítésének hiányosságai miatt-módszertani megalapozottság hiányában-az eredmények nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, de még olyan diagnózist sem állítanak fel a vizsgált jelenséggel kapcsolatban, amely hatékony eszközként szolgálhatna a megfelelő szakpolitikai döntések meghozatalához.

Owing to its hiding nature, corruption is difficult to measure. However, measurements lacking sufficient methodological grounds and the rankings so created pose just as much of economic risk as the corruption itself. The objective of the present study is to examine the methodological compliance of the calculation of the most well-known corruption perceptions index after having reviewed the specific literature and by using the method of document analysis. The most important criticisms formed against corruption measures in the international specific literature also highlight that in the most cases the independence of the organizations issuing the corruption measures, the transparency of data sources used and the applied methodology are not ensured. It follows from all of the above, and due to improper compilation of the respondent group and the inadequacies of the summary of the data sources-in the absence of methodological substantiation-the results are not suitable for comparing the countries, to draw scientific conclusions, and they do not even make a diagnosis related to the phenomenon examined which could serves as an efficient tool for making the appropriate policy decisions.

In the past few years, competitiveness has become one of the main focus of economic policy. This study provides an overview of the measurement risks mentioned in the references in connection with the measuring of competitiveness, and using the method of document analysis it evaluates whether the competitiveness index of the World Economic Forum meets the requirements of science and whether it provides adequate information for decision-makers and the professional public. The paper establishes that international competitiveness measurements sum up several relevant data sources that provide valuable information about national economies and socioeconomic development levels. However, the large quantities of data of a quite diverse nature do not allow such rankings to inform about a nation's competitiveness in a scientific depth. Choice of some data sources of the World Economic Forum's Global Competitiveness Report was not based on their connection with competitiveness, and in some cases are inconsistent.

No abstract