The authors of this paper set out to answer the question of whether Keynes's logical theory of probability had an impact on his own economic thinking. The authors review criticisms that had been expressed previously; then, with regard to the applicability of the classical concept of probability to economics, they introduce the foundations of Keynes's logical theory of probability and the difficulties involved in its practical application. This is followed by an examination-within the Keynesian conceptual framework-of the role of uncertainty. The next sections are given over to an analysis of the role of "animal spirits", and of expectations, with a discussion of investment decisions made from positions of uncertainty. This train of thought focuses on the dilemma of whether there was continuity or a break, over time, in the role of probability in economics within the Keynesian conceptual framework. After this, the authors outline the competing 20 th century interpretations of probability embodied by the rearticulated version of relative frequency theory on the one hand, and the evolution of probability theory outside the economics paradigm on the other. The authors conclude with their assertation that probability theory did have a considerable impact on Keynes's thinking on economic theory.

Tanulmányunk azt az elméleti fejlődési utat követi nyomon, amely a kockázat és bizonytalanság közgazdaságtani helyzetében végbement Knight (1921) és Keynes (1921) művének megjelenésétől egészen a legutóbbi időkig. A kiindulást a klasszikus közgazdaságtan gondolkodóinak vonatkozó megjegyzései jelentik. Ezt követi a Knight és Keynes nevéhez fűződő fordulat taglalása és a kockázatvállalás elméleti gyökereinek feltárása. A kifejtés egyik lényegi fejezete a szerzők kísérlete az „animal spirits” kockázatviselési szándékként történő újraértelmezésére. Külön fejezet szól a racionális választás és a kockázat kapcsolatáról, egy másik rész pedig a kockázat közgazdaságtani kanonizálásáról. A tanulmány további részei vizsgálják a kockázat és bizonytalanság különbségének relativizálására irányuló szándékokat, a bizonytalanság negligálását a neoklasszikus eszmerendszerben, a kockázat és bizonytalanság egybeolvasztási kísérleteit, valamint a kockázatvállalás és kockázatviselés egységének megbomlását. A szerzők végső soron arra a meggyőződésre jutnak, hogy Knight és Keynes kockázati és bizonytalansági tanai időtállónak bizonyultak.

A tanulmány szerzői arra a kérdésre keresik a választ, hogy Keynes logikai valószínűségi elméletének volt-e hatása saját közgazdaságtani gondolkodására. A szerzők áttekintik azokat a kritikákat, amelyeket korábban megfogalmaztak, majd a klasszikus valószínűségi koncepció közgazdaságtani alkalmazhatóságával kapcsolatban bemutatják Keynes logikai valószínűségi elméletének alapjait s gyakorlati hasznosíthatóságának nehézségeit. Ezt követi a bizonytalanság szerepének-a keynesi eszmerendszerben történő-vizsgálata. A következőkben a bizonytalanság következményeinek elemzése történik az "animal spirits", a várakozások szerepének és a bizonytalanság közepette hozott beruházási döntéseknek a taglalásával. A gondolatmenet középpontjában annak a dilemmának az analízise áll, hogy az idők során a keynesi eszmerendszerben kontinuitás vagy szakadás érvényesült-e a valószínűség közgazdaságtani szerepét illetően. Ezt követően a szerzők felvázolják a huszadik század ama versengő valószínűségi interpretációit, amelyek egyrészt a relatív gyakorisági elmélet újrafogalmazott változatában testesültek meg, másrészt a logikai valószínűségi elmélet közgazdasági paradigmán kívüli fejlődésében nyilvánultak meg. A tanulmány befejezéseként a szerzők kinyilvánítják ama meggyőződésüket, hogy a valószínűségelméletnek jelentős hatása volt Keynes közgazdaság-elméleti gondolkodására.