There is a resurgence of regional and local products in Hungary today. Thanks to the development of local businesses, communities and towns are also able to derive a number of economic, environmental, social and cultural advantage. The products in focus are emerging in tourism more often, frequently acting as foundations of tourist attractions built upon them, providing the receiving end with a unique and authentic force of attraction that follow the present trends. The aim of our study was to explore tourists’ needs for local products and the role of local food in regional tourism services. The region of our empirical research was the area of Baranya and Tolna counties in Southern Hungary where we analyzed local producers’ and their consumers’ attitudes towards local products.

Az akadálymentes turizmus esélyt ad a fizikai, illetve az értelmi képességeiben akadályozott személyek számára, hogyép társaikhoz hasonlóanturisztikai élményekhez juthassanak. A fogyatékossággal élő emberek igénye a turizmusban való részvételre egyre gyakoribbá válik napjainkban. A hazánkban rendelkezésre álló akadálymentes turisztikai szolgáltatások kínálata azonban jelentősen beszűkíti lehetőségeiket. Idehaza kevés a kifejezetten akadálymentes turizmusra specializálódott vagy azt a tevékenységet támogató vállalkozás. Reményteli kivételt jelent a tanulmányban bemutatott szekszárdi társadalmi vállalkozás jó gyakorlata. A Kék Madár Alapítvány példája rávilágít arra is, hogy a turisztikai szektorban nemcsak vendégként, hanem munkavállalóként is lehet és kell is számolni a fogyatékossággal élő személyekkel.

The knowledge and skills required in wine evaluation, information and serving vary depending on the nature of profession where work with wine is involved. Although the waiter, the cook and the chef, the bartender and the sommelier have different approaches to wine due to their duties, there are a number of overlapping areas of knowledge and practical skills, which must be included in training programmes. We suggest that in Hungary the Portuguese model should be followed as an education technique in the HORECA industry. Thus, the theoretical and practical training should take place in regional centers, with student dormitories, and public restaurants. The vocational may be part-time, partly paid, and partly with state support.

Korunk médiapiaca világunk egyik legingergazdagabb szférája. A rendszerváltást követően számos magyar nyelvű tévécsatorna és külföldi nagyvállalat helyi adója kezdte meg sugárzását hazánkban. Hamarosan feltűntek a képernyőn a nézőknek élményt kínáló különböző új stílusú műsorok. Ezek között szép számmal készültek változatos gasztronómiai programok is, melyek széles körben hamar nagy népszerűségre tettek szert. Megjelentek az addig ismeretlen realityk, köztük a gasztroreality műfaja is. Empirikus kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük, hogyan viszonyulnak a nézők a gasztromédiához. Jelen tanulmányunkban a kutatás azon részének eredményeit mutatjuk be, ahol azt vizsgáltuk, hogy ezen műsorok nézettsége mennyiben befolyásolja a magyarországi étkezési kultúrát, változnak-e hatásukra az otthon elkészített ételek alapanyagban, elkészítési módban, vagy akár tálalásban, továbbá, hogy rendelnek-e a nézők az étteremben a tematikus műsorokból megismert fogásokat? A témához kapcsolódó magyar és nemzetközi szakirodalom, valamint az online médiában megjelent cikkek, blogok tanulmányozása után a kvantitatív adatgyűjtés eszközei közül kérdőíves lekérdezést alkalmaztunk. A kapott eredmények egyértelműen azt bizonyítják, hogy a nézők a gasztronómiai tévéműsorok szórakoztatójellege mellett azokból olyan ismeretekhez is jutnak, melyek nyomán változtatnak a megszokott étkezési és italfogyasztási szokásaikon.

A TANULMÁNY CÉLJA A helyi termékek reneszánszukat élik Magyarországon. A helyi gazdaságoknak köszönhetően számos gazdasági, környezeti, társadalmi és kulturális előnyhöz juthatnak nemcsak a folyamat közvetlen actorai, hanem az érintett közösségek, és a települések is. A figyelem középpontjába került produktumok egyre többször tűnnek fel a turizmusban, gyakran turisztikai attrakciókat építve rájuk, ezzel a jelenlegi trendeket követő, egyedi és autentikus vonzerőhöz juttatva a fogadóterületet. Jelen kutatás célja, hogy feltárja a turisták helyi termékek iránti igényeit, a lokális élelmiszerek térségi turisztikai kínálatban betöltött szerepét. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Céljaink eléréséhez az online kérdőíves megkérdezés eszközét alkalmaztuk. A Tolna és Baranya megyében végzett kérdőíves felmérésünk a helyitermék-előállítókra irányult. A keletkezett adatok egy részét egyszerű leíró statisztikai módszertannal értékeltük, majd a helyi termékeket előállítók csoportosítása érdekében klaszteranalízist végeztünk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Egyértelművé vált, hogy a helyi termékeknek nemcsak a mindennapokban, hanem az utazások során is létjogosultságuk van. A helyi termékek fogyasztói körében a külföldi és belföldi turisták egyre jelentősebb fogyasztói szegmensként jelentkeznek a fogadóhelyen, általuk is keresettebbek, kedveltebbek a lokális élelmiszerek. GYAKORLATI JAVASLATOK Kutatásunk a helyitermék-előállítók véleménye alapján segíti a helyi termékek turisztikai jelenttőségének az alátámasztását és ösztönzően hathat a turisztikai szolgáltatókra, hogy nagyobb mértékben illesszék be kínálatukba a helyi termékeket.