A turizmus és a táj kapcsolatának vizsgálata tapasztalataink szerint nem gyakori kutatási téma, pedig a turisztikai kínálat kialakítása során alapvetően fontos lenne. A táj és a benne élő emberek történelmi, társadalmi, gazdasági változásainak lenyomatai mára turisztikai attrakciókká váltak. Így kialakulásuk, fejlődésük megismerése a turisztikai tervezés-fejlesztés során szükségszerű. Az Etyek-Budai borvidék története mind turisztikai, mind tájtörténeti szempontból különleges. Egy olyan történeti borvidékről van szó, amely már a középkorban is létezett, szerepel a XIX. századi első és a filoxéra vészt követő második borvidék-összeírásban is, és amely a XX. század elejére szinte teljesen megszűnt, mivel a szőlőbirtokok eltűntek. Most mégis virágzik a borturizmus a termőhelyi sajátosságok­nak és a kiemelkedő pincészeteknek köszönhetően. Bár a felmérések szerint kedveltsége és ismertsége még jelentősen elmarad a „nagyoktól”, helyzeti energiái (jó megközelíthetőség, a főváros közelsége) és a táji/ történeti gyökerekre építő fejlesztések és marketing eredményeként mégis kiemelkedő sikereket ért el az elmúlt 15 évben.

Az EU Biodiverzitás Stratégiájában szereplő zöldinfrastruktúra koncepció szerint a biodiverzitás megőrzése úgy biztosítható, ha a természetközeli élőhelyek és az egyéb, ökológiai funkciót betöltő, de nem természetközeli tájalkotó elemek (pl. telepített fasorok, gyepes mezsgyék) működő, azaz az élővilág számára átjárható élőhelyhálózattá kapcsolódnak össze. Vizsgálatainkban ezért három szempont, az ökológiai állapot, a térbeli összekapcsoltság és a multifunkcionalitás alapján értékeltük hazánk ökoszisztémáit. Az értékelés szerint jelenleg az ország 49%-a tekinthető a zöldinfrastruktúra-hálózat részének, de a lehatárolt zöldinfrastruktúra-hálózatnak mindössze 10%-a van kiváló ökológiai állapotban. A többi terület indikátorértékei alkalmasak azon intézkedések meghatározására, amelyek javítják az ökoszisztémák állapotát, térbeli összekötöttségét, amivel az emberi jóllét szintjét is növelik.

No abstract

No abstract

The research examines the effects of agricultural subsidies on the landscape structure. According to the hypothesis, greening -which has been introduced as part of the European Union's Common Agriculture Policy (EU CAP) reform -, if it is properly controlled and applied, can be a suitable tool for habitat network development. Landscape elements eligible for greening can function as significant landscape structural elements, and can promote the achievement of goals e.g. in the preservation of biodiversity. As part of this research, field surveys were performed in 2016 and 2017 in the Great Hungarian Plain, where significant landscape elements were assessed and documented in the sample area. During the research, Shape Index and Fractal Dimension Index values for polygonal elements were calculated based on their current extensions in 2016 and in 2017. In line with my basic hypothesis, eligible landscape elements (such as hedgerows, stonewalls, shadoofs and infield trees) do not possess extraordinary ecological values, nor can their persistence be guaranteed solely with greening subsidies. Therefore, they may also not be able to fill their role in the protection of landscape structure and biodiversity in the long term.