No abstract

No abstract

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. január (17-53. o.) Koppány Krisztián a növekedés lehetőségei és kockázatai magyarország feldolgozóipari exportteljesítményének és ágazati szerkezetének vizsgálata, [2010][2011][2012][2013][2014] A tanulmány a magyar gazdaság szerkezeti átalakulását s ennek növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja input-output táblák és hozzáadottérték-multiplikátorok segítségével. Az időszak elején még domináns, majd visszaszoruló számítógép-és elektronikaiberendezés-gyártás, valamint az egyre inkább kiemelkedő közútijármű-gyártás szorzói a legalacsonyabbak között vannak. A két húzóágazat GDP-hez való jelentős hozzájárulása sokkal inkább hatalmas termelési és kiviteli volumenüknek, mint hozzáadottérték-hányadaiknak és hazai beszállítóikra tovagyűrűző hatása-iknak köszönhető. A keresleti komponensek közül ezért az exportra, az ágazatok közül pedig ennek legnagyobb hányadát adó, az ágazati politika középpontjában álló feldolgozóiparra koncentrálunk. az újraiparosodás és a gazdaságpolitikai célkitűzésként is megjelent újraiparosítás témájában néhány éve magyarországon is élénk vita zajlik. az ágazati szerkezettel és * a tanulmányt először a gazdaságmodellezési társaság 2016. június 10-én megrendezett szakértői konferenciáján mutatták be, amelyet két további konferencia-előadás követett. a kutatást és a tanulmány megírását a Bolyai jános Kutatási ösztöndíj és a pallas athéné domus scientiae alapítvány támogatta. Köszönettel tartozom Forgon Máriának és Révész Tamásnak az áKm összeállításával és továbbvezetésével kapcsolatos információkért és a szakmai konzultációkért, Pusztai Pálnak a VBaprogramozáshoz nyújtott segítségéért, az előzőekben említett konferenciák hozzászólóinak a megjegyzéseikért, valamint Ligeti Csáknak, Kovács Norbertnek és az anonim lektornak a kézirathoz fűzött értékes észrevételeikért és tanácsaikért. Az újraiparosodás és a gazdaságpolitikai célkitűzésként is megjelent újraiparosítás témájában néhány éve Magyarországon is élénk vita zajlik. Az ágazati szerkezettel és * A tanulmányt először a Gazdaságmodellezési Társaság 2016. június 10-én megrendezett szakértői konferenciáján mutatták be, amelyet két további konferencia-előadás követett. A kutatást és a tanulmány megírását a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány támogatta. Köszönettel tartozom Forgon Máriának és Révész Tamásnak az ÁKM összeállításával és továbbvezetésével kapcsolatos információkért és a szakmai konzultációkért, Pusztai Pálnak a VBAprogramozáshoz nyújtott segítségéért, az előzőekben említett konferenciák hozzászólóinak a megjegyzéseikért, valamint Ligeti Csáknak, Kovács Norbertnek és az anonim lektornak a kézirathoz fűzött értékes észrevételeikért és tanácsaikért.Koppány Krisztián, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a Gazdaságmodellező Kutatócso-port tagja (e-mail: koppanyk@sze.hu). A kézirat első változata 2016. július 24-én érkezett szerkesztőségünkbe.

Koppány Krisztián a kínai koronavírus és a magyar gazdaság kitettsége mit mutatnak a világ input-output táblák? A Kínából kiindult koronavírus-járvány kapcsán egyre inkább előtérbe kerül a világgazdaság országainak és ágazatainak globális értékláncok szerinti összekapcsoltsága, egyik ország-ágazat párosnak egy másiktól való függősége. A tanulmány Magyarország és a magyar gazdaság ágazatainak elsősorban Kína, másodsorban Olaszország ágazataival szembeni kitettségét vizsgálja a WIOD-adatbázis és output-to-output rugalmassági mutatók alapján. Legfontosabb következtetése, hogy a két országban bekövetkező kibocsátási sokkok erőteljesen kihathatnak Magyarországra, amelynek a kínai beszállítóktól való függősége világviszonylatban is jelentős. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: C67.

* A kutatást és a tanulmány megírását a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány támogatta. A szerző köszönetét fejezi ki Forgon Máriának és Révész Tamásnak a segítőkész szakmai konzultációkért és értékes tanácsaikért. Az esetleges hibákért a felelősség a szerzőt terheli.