Összefoglaló. Bevezetés: A tudományos szakirodalomban számos kérdés fogalmazódik meg a pajzsmirigybetegségeket befolyásoló pszichológiai tényezőkről. Kevés tanulmány készült a pajzsmirigybetegségek és a megküzdési stratégiák kapcsolatáról. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja felmérni a megküzdési stratégiák, a depresszió és a szorongás szintjének változásait a pajzsmirigybetegek (hyperthyreosis és hypothyreosis) esetében a gyógyszeres kezelés (Thyrozol és Euthyrox) hatására. Módszer: A betegeket a szakorvos diagnózisa, illetve a TSH- és fT4-szint alapján hyperthyreosis- (n = 10) és hypothyreosis- (n = 21) csoportba soroltuk. Mindkét csoport tagjait az endokrinológiai kezelés előtt és után pszichológiai felmérésnek vetettük alá. A felmérés során a megküzdési stratégiák felméréséhez a következő skálákat alkalmaztuk: Kognitív Érzelem Szabályozás Kérdőív (Cognitive Emotion Regulation Questionnaire – CERQ), Hobfoll-féle Megküzdési Stratégia Kérdőív (Strategic Approach to Coping Scale – SACS). A Beck Depresszió Kérdőívet (Beck Depression Inventory – BDI-II) alkalmaztuk a depresszió felmérésére, az Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet (State-Trait Anxiety Inventory, Form Y – STAI-Y) a szorongás szintjének felmérésére. Eredmények: A két csoport pszichológiai és laboreredményeit összehasonlítottuk a gyógyszeres kezelés előtt és után. Mind a hyperthyreosisban, mind a hypothyreosisban szenvedő betegeknél magas volt a depresszió és a szorongás szintje. A hyperthyreosisban szenvedő betegeknél a depresszió magasabb. A gyógyszeres kezelés után a depresszió és a szorongás szintje csökkent mindkét csoportban, a megküzdési stratégiák többnyire változatlanok maradtak. Következtetések: Pajzsmirigybetegeknél a kognitív viselkedésbeli pszichoterápiás beavatkozás a gyógyszeres kezelés kiegészítő alternatívája lehet a szorongás és a depresszió szintjének csökkentése és a diszfunkcionális megküzdési stratégiák módosítása szempontjából. Orv Hetil. 2021; 162(7): 262–268. Summary. Introduction: There is a high interest in the scientific literature in psychological factors that influence the course of thyroid disease. There are a few studies on the link between thyroid disease and coping strategies. Objective: In the present study, we aimed to evaluate the manifestation of depression, anxiety and coping strategies in people with thyroid disease and the impact of endocrinological medication on these psychologic items. Method: The patients were grouped into two groups, hyperthyroid (n = 10) and hypothyroid (n = 21), according to the diagnosis established by the attending physician, TSH and fT4 level. Patients with hyperthyroidism and hypothyroidism were evaluated before and after endocrinological treatment with the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire (CERQ), Strategic Approach to Coping Scale (SACS) for the evaluation of coping strategies, Beck Depression Inventory (BDI-II) for assessing the level of depression, State-Trait Anxiety Inventory, Form Y (STAI-Y) for assessing anxiety. These two groups have been compared. Results: The psychological and laboratory results of the two groups were compared before and after drug treatment. Both patients with hyperthyroidism and with hypothyroidism had high levels of depression and anxiety. In hyperthyroidism, depression is more severe. Following treatment with Thyrozol and Euthyrox, the level of depression and anxiety decreases in patients with hyper- and hypothyroidism; the coping strategies remained almost unchanged. Conclusion: Cognitive-behavioral psychotherapeutic intervention could be supplementary to drug treatment in terms of reducing anxiety, depression, and modifying dysfunctional coping strategies for patients with thyroid diseases. Orv Hetil. 2021; 162(7): 262–268.

In the present study, we aimed at evaluating the relationship between the cognitive coping strategies of people with thyroid diseases and the level of stress experienced by them. During the present study we evaluated the coping strategies with Cognitive Emotion Regulation Questionnaire, and the level of stress experienced by them with Holmes and Rahe stress scale. All patients attended an endocrinology outpatient clinic between may-august 2019. 42 thyroid patients (31 with hypothyroidism and 11 with hyperthyroidism), aged 33-69 were selected for this study. The coping strategies used predominantly by thyroid patients are: rumination, positive reappraisal, catastrophizing. The rumination and the level of stress experienced correlated positively. 295 *, p = .044, statistically significant (p<0.05). 58.13% of patients presented stressful events in the year prior onset of thyroid pathology. This finding is important because restructuring less proactive coping strategies through psychotherapies can be an effective alternative or adjuvant way of treating thyroid diseases.

The aim of this study is to establish the psychological characteristics of patients with diabetes. In the present study we included subjects with diabetes (n=60), and control group (n=62). In order to study the psychological characteristics of patients with diabetes, we have applied the following tests: Zuckerman-Kuhlman Personality Questionnaire (ZKPQ), Strategic Approach to Coping Scale (SACS), Cognitive Emotion Regulation Questionnaire (CERQ), Young Schema Questionnaire (YSQ-S3), Attitudes and Beliefs Scale (ABS II). The results of this study outlined psychological characteristics of patients with diabetes which consists of neurotic, anxious personality with a high level of activity, dysfunctional coping strategies like: indirect action, antisocial action, aggressive action and catastrophizing, irrational thinking and few maladaptive cognitive patterns. The study highlighted the need to restructure the maladaptive cognitive schemes, irrational beliefs, dysfunctional coping strategies for people with diabetes with a psychological program in order to improve endocrine symptoms and increase quality of life.

No abstract