Pandemic crisis management requires new solutions that are not necessarily workable options in the traditional labour market. It is not about starting from scratch but about bringing to the fore legal institutions that have not been significant so far. This has had an unexpected effect on the labour law of Central European countries, as social partners fundamentally distrust atypical forms of work. This situation is also true for Romania and Hungary. In our study, we do not intend to present all forms, but only the two most important legal instruments in the labour market shaped by the pandemic; we analyse teleworking and home office work.

A román nyugdíjrendszer helyzete, fejlődésének aktuális tendenciái képezik vizsgálatom tárgyát az alábbi rövid tanulmányomban. Kiindulási pontként a PhD értekezésem megvédésekor rögzített gondolatokat vettem alapul, s erre az alapra vázoltam fel néhány olyan problémát, amely változatlanul fennáll azóta is, vagy amelyek éppenséggel az elmúlt időszakban jelentek meg a román nyugdíjrendszerben. Ugyanakkor a jövőbe mutató fejlődési irányokat is igyekeztem bemutatni, figyelembe véve azokat a legfrissebb jogszabályi változásokat, amelyek jelen pillanatban meghatározzák a román nyugdíjrendszert.

The European Commission considers social dialogue to be crucial for promoting both competitiveness and fairness in Europe. We can notice that countries with the tradition of social dialogue tend to have stronger and more stable economies, and they are often the most competitive ones in Europe. Starting from this fact, the European Commission considers that ‘knowing the important role that social dialogue plays and the positive benefit it has on a country’s economy, the challenge today is to enhance its role across all EU Member States.’ Although the importance of social dialogue and collective bargaining is unanimously recognized by scholars, governance, and the social partners, the Romanian situation can hardly be considered an ideal one. Numerous problems in the practice of social dialogue can be identified, having their origins in the legal regulation, the lack of traditions, and some other issues as well. In this paper, we shall briefly present the Romanian legal regulation concerning social dialogue and collective bargaining, and we intend to point out some of the most urging problems, focusing on the analysis of these issues.

"Following the coming into force of the new Social Dialogue Act in 2011, the Romanian collective bargaining system has fundamentally changed due to the restructuring of the levels of collective bargaining and the definition of the representativeness criteria. The collective agreement is the central institution of the collective labour law, the existence or non-existence of it, the content of the agreement being of a real interest for the enforcement of employees’ interest. The new regulation significantly weakened the bargaining power of the social partners, which very soon led to a drastic reduction in the number of the concluded collective agreements. In our study, we try to point out the problematic issues of the Romanian regulation related to the collective agreement, anticipating at the same time the possible new perspectives opened up by the attempt to amend the law."

Az 1989-es rendszerváltást követően Romániában egy három pillérből álló, vegyes nyugdíjrendszer került bevezetésre. Az első pillér, az állami nyugdíjbiztosítás képezte és képezi a rendszer gerincét, amely mellett ugyanakkor megjelenik a kötelező és az önkéntes magán-nyugdíjbiztosítás is. Az állami nyugdíjrendszert két nagy hullámban, 2000-ben és 2010-ben született két jelentős jogszabály által igyekezett fenntarthatóvá alakítani a román jogalkotó. Ezek eredményeként egy pontszámításon alapuló, gyakorlatilag minden személyi kategóriát kötelezően lefedő, ugyanakkor mindenki számára egyforma feltételeket biztosító állami nyugdíjrendszer jött létre. Az így létrejött nyugdíjrendszer, bár távolról sem volt tökéletesnek nevezhető, a szakértői hatástanulmányok egyöntetű következtetései szerint a létező gazdasági és demográfiai körülmények között a fenntarthatóság megteremtését szolgálta.2015-tel kezdődően azonban egyre több olyan jogszabályi beavatkozásnak lehetünk a tanúi, amelyek meglátásunk szerint káros hatással vannak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára. Ezek az intézkedések egyértelműen nem meggondoltak, nem méltányossági szempontok szerint születtek, és a legkevésbé sem veszik figyelembe a rendszer egészének, végső soron az abban részt vevő személyeknek a hosszú távú érdekeit. Tanulmányunkban a közelmúlt nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályozásának változásait igyekszünk bemutatni. ÖSSZEFOGLALÓ SUMMARYAfter the democratic transformation in 1989 in Romania a mixed pension system was introduced based on three pillars. The first pillar was, and still is the state pension insurance. This is the most important one, however beside it appeared the compulsory and the voluntary pension insurances too. The Romanian law makers tried to give a sustainable shape to the state pension system by introducing two important laws, the first one in 2000, the second one in 2010. As a result the state pension system is based on point counting, it practically covers all personal categories and in the same time it ensures similar conditions for everybody. The pension system, which was created like this, although it is far from being a perfect one, according to the effect studies made by the experts still served sustainability taking into consideration the given economical and demographic realities.Unfortunately beginning from 2015 we have witnessed more and more times the introduction of such changes which may have negative effects on the sustainability of the pension system. These measurements were surely not done after a thorough consi- ROMÁNIAI NYUGDÍJKÖRKÉP, A MAGÁNBIZTOSÍTÁS HELYE ÉS SZEREPE 71 BIZTOSÍTÁS ÉS KOCKÁZAT Bevezető gondolatok