A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.

In our study we would primarily like to introduce the interpretation of the European Pillar of Social Rights (hereinafter 'the Social Pillar'). Article 20 of the Social Pillar deals with the right to access basic services. Basic services include the right to water and sanitation. The quoted article of the Pillar highlights that people in need should be supported in the access of these services. The Social Pillar defines the access right in the framework of social protection and social inclusion. In our opinion, this aligns a new interpretation of the right to water nearby the earlier ones which recognises the right to water not just as a fundamental right, but a social fundamental right as well. The characteristic of social fundamental rights is that they are not included in the orders of the ius cogens, but they protect so essential things that are connected closely to the right to life and to subsistence in general. This statement can be valid to the definition of right to water. If we analyse the classical social rights more precisely, we will have similar conclusions. This interpretation is reflected by Article XX of the Fundamental Law as well. The access to drinking water is highlighted as an important element of the right to physical and mental health. We can see that this element itself is not enforceable, but it also connects to the right to physical and mental health, and indirectly to the right to social security and the right to life. Drinking water is a very important matter from the aspect of human life.

Pandemic crisis management requires new solutions that are not necessarily workable options in the traditional labour market. It is not about starting from scratch but about bringing to the fore legal institutions that have not been significant so far. This has had an unexpected effect on the labour law of Central European countries, as social partners fundamentally distrust atypical forms of work. This situation is also true for Romania and Hungary. In our study, we do not intend to present all forms, but only the two most important legal instruments in the labour market shaped by the pandemic; we analyse teleworking and home office work.

Az új munkajogi szabályok hatályba lépésével előtérbe kerültek olyan új élethelyzetekre adott válaszok, mint az elektronikus közlés lehetősége. A jogalkotó bizonyos feltételek mellett az elektronikus dokumentumot azonos módon kezeli a papír alapú iratokkal. A mindennapi kapcsolataink átalakulnak, egyre inkább digitalizálódnak. Ennek köszönhetően a munkaviszony alanyai is egyre többször használják a digitális megoldásokat a jognyilatkozataik megtételére. Ezek az élethelyzetek rengeteg kérdést vetnek fel. A kérdések egy részére a jogalkotó még nem adott választ. Az elektronikus formában megtett jognyilatkozatok esetében sokszor nem tisztázott az alanyok köre sem, és a postázás egyéb feltételei sem. Ezekre a kérdésekre szükséges lenne a jogalkotónak reagálnia, mivel a jelenlegi pandémia helyzetben is sok munkavállaló szorult az online térbe, amely a digitális megoldások gyakoribb használatát fogja eredményezni. A tanulmányban szeretnénk bemutatni a hatályos szabályozást és javaslatokat tenni az újragondolására.

A globális gazdasági válság leginkább a fiatal korosztály munkavállalási lehetőségeit érinti katasztrofálisan. Szakmai-módszertani fejlesztési célunk problémafelvetésének lényegi eleme: hogyan lehet az eltérő igényű, összetételű, adottságú generációkat együttesen motiválni úgy, hogy az egyensúly a szervezetben fenntartható legyen? Milyen munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, szervezetirányítási kérdések merülnek fel a kiskereskedelemben a generációk közötti együttműködés kontextusában? E kérdésekre keressük a választ a tanulmányunkban, áttekintve számos aspektust és problémát.