Az iskolás gyerekek otthoni tanulásában való szülői segítségnyújtás előnyeit a szakemberek széles körben hangsúlyozták a közelmúlt kutatásaiban. A szülők aktív bevonódása pozitív hatással van a tanulók eredményeire és jellemvonásaira. Emellett a szülőknek lehetőségük van jobban belelátni az iskola életébe és partnerségi viszonyt kialakítani a pedagógusokkal. Jelen tanulmány több székelyföldi rurális település mintáján elemzi az iskolás gyerekek otthonra kapott feladataiba történő szülői bevonódást, a szülői segítségnyújtás formáit, azt, hogy a bevonódás alapján milyen szülőtípusokat különíthetünk el a vizsgált térségben, hangsúlyozva a szülők meghatározó szerepét gyerekeik tanulmányi életében. A legjellemzőbb szülőtípusok a következők:,,hárító”, ,,szorgalmas”, ,,partner”, ,,számonkérő”, ,,hálózatosodó”.

Tanulmányunk vidéki kontextusban, a Székelyföld (Románia) példáján elemzi azt a kérdést, hogy hogyan és milyen mértékben mutathatók ki az új gazdaság (new economy) jelenségének komponensei az újszerű kisvállalkozásokban. A 2019-2020 között végzett kutatási programunkban 30 interjút - 17 nő és 13 férfi, 25-35 évesek - elemeztünk, amelyeket innovatív vállalkozások alapítóival és vezetőivel készítettünk. Témánk fontosságát az adja, hogy a vizsgált terület alapvetően vidéki, gazdaságilag marginális és hátrányos helyzetű Románia legtöbb régiójához képest. Az innováció lényege ebben az összefüggésben nem a csúcstechnológia alkalmazása, hanem a térségi társadalmi-gazdasági kontextushoz viszonyítva tapasztalt újszerűség. A tanulmány a szakirodalmi szempontok bemutatása után elemzi az új gazdaság jellemzőinek 4 összetevőjét (1. A habitus elemeinek beépítése, 2. a személyes meggyőződések és értékek szerepe, 3. a reflexív magatartás szerepe, 4. a társadalmi közeg szerepe a vállalkozás fejlesztésében és működtetésében), amelyek a vállalkozók személyes jellemzőinek előtérbe helyezésével változást hoznak a térségi vállalkozói gyakorlatban.

A tanulmány egy kisiskolások számára kidolgozott, oktatási robotikára építő, induktív gondolkodást fejlesztő program hatásvizsgálatának eredményeit ismerteti. Az induktív gondolkodás egyrészt kiemelkedő szerepet játszik a tanulásban és a megszerezett tudás alkalmazásában, másrészt tanítható, fejleszthető képesség. A fejlesztés egyik 21. századi eszköze lehet az oktatási robotok alkalmazása. A kutatás keretein belül kisiskolás diákok számára kidolgozott induktív gondolkodást fejlesztő programban Blue-Bot, Codey Rocky, Edison és Ozobot robotokat használtunk. A programmal négy héten keresztül fejlesztettünk 1–4. évfolyamos tanulókat (N = 18). A kutatás kontrollcsoportját diákszintű illesztés után háttérváltozók és képességszint tekintetében hasonló diákok alkották (N = 90). A fejlesztés időintervallumában történő spontán és iskolai implicit, illetve a fejlesztő programmal történő explicit fejlesztés hatékonyságát egy, a kutatás kezdetén, majd a fejlesztések után megoldott online induktív gondolkodás teszt segítségével mértük (Cronbach-α = 0,88). A kísérleti és a kontrollcsoport előteszten mért teljesítménye között nem volt szignifikáns különbség [Mkontroll = 46,72%, Mkísérleti = 46,80%, t(106) = 0,017, p = 0,987]. A vizsgált képesség tekintetében mind a kontroll-, mind a kísérleti csoport átlagos teljesítménye szignifikáns változást, fejlődést mutatott a fejlesztés időszaka alatt, azaz az érintett életkor szenzitív a fejlesztés tekintetében. A kísérleti csoport tagjai a fejlesztés hatására az utóteszten jelentősen magasabban teljesítettek, mint a kontrollcsoport [Mkontroll = 57,71%, Mkísérleti = 61,16%, t(106) = 1,676, p = 0,097] diákjai. A program hatásmérete Cohen d = 0,75 (p < 0,01). A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy megfelelően integrált tanulásmódszertani elveket alkalmazva, az oktatási robotika motivációs bázisa segítségével már egy hónap célzott fejlesztéssel is eredményesen lehet kisiskolás tanulók induktív gondolkodási képességét, a tanulás és tudásalkalmazás egy kulcsfontosságú képességét fejleszteni.

A tanulmány a székelyföldi, öt településből álló Kászoni-medencében, szülők körében, 2020-2021-ben végzett interjús adatfelvétel alapján (25 félig-strukturált interjú), vidékfejlesztési, fejlesztéspolitikai fókuszban elemzi az iskola-szülő kapcsolatot. Röviden áttekinti a rurális iskolák társadalmi elfogadottságával és társadalmi szerepének újraértelmezésével, valamint azon belül a szülői bevonódással kapcsolatos szakmai megközelítéseket. A tanulmány háttéranyagát képező doktori kutatás témája a szülői bevonódás vizsgálata az epsteini (Epstein, 1987) szülő-iskola partnerkapcsolati modell alapján, amelyben a szülői bevonódás öt dimenziója különül el. Ehhez a kutatáshoz kapcsolódóan jelen írás egy részelemzés, amely három elemzési szempont alapján bemutatja a szülők iskolához és együttműködéshez való viszonyulásmódját: (1) oktatási nevelési tevékenység, (2) intézményi működés, (3) partnerség. Az elemzési eredmények azt jelzik, hogy a célcsoportot egy iskolával szembeni távolságtartó, perfekcionista attitűd jellemzi, amely a jelenlegi iskolaműködési modellhez képest irreálisnak tűnő elvárásokkal és a partnerségre vonatkozó kezdetleges elképzelésekkel társul. A tanulmány következtetése az, hogy az iskola életébe való szülői bevonódás fontos kiindulópontja lehet az iskola-szülő kapcsolat fejlesztésének, az együttműködési keretek kialakításának, amely hosszútávon nem csak a rurális iskolák működésére, versenyképességére, hanem a helyi közösség szerveződésére is pozitív hatással lehet.

Tanulmányomban azt vizsgálom, miként viszonyulnak a helyi elitek a helyi fejlesztési lehetőségekhez egy olyan romániai, székelyföldi rurális mikrorégió esetében, amely egyfelől jelentős történelmi, természeti, művelődési-kulturális értékekkel és adottságokkal rendelkezik, másfelől viszont periferikus helyzetéből adódóan nem részesül a jelentős fejlesztési programokból, gazdasági-társadalmi tekintetben három évtizede stagnáló helyzetben van. A helyi elitek és azok viszonyulása olyan endogén adottságként is értelmezhető, amelynek jelentős szerepe lehet a helyi fejlesztési folyamatokban, ezért e viszonyulás feltárása a helyi fejlesztési munka egyik alapozó jellegű szakmai feladata lehet. A tanulmány a térségben végzett komplex helyzetfeltáró munka eredményeit foglalja össze.