Future trends in sustainable food consumption include the emergence of short food supply chains and growing interest in local food products. Among the drivers are the more urgent sustainability expectations, the emphasis on environmental and social responsibility, and the changing consumer needs, of which the desire for healthy and quality products, curiosity, uniqueness, and experience are the most prominent drivers. Today’s customers are becoming more aware and open to culinary discoveries and exotic delights. In this study, we investigated the importance of product attributes related to local products, and the motivational factors that determine purchase intentions. The significance of our work lies in the fact that we have studied young consumers’ intrinsic and extrinsic motivational factors. A quantitative consumer survey was conducted using a hybrid data collection method on a sample of 1756 respondents aged between 18 and 45 years. The questionnaire focused on product features, intrinsic and extrinsic motivational elements, and demographic characteristics. The results of our study provide strong evidence that the features associated with local products include but are not limited to the following: freshness, high quality, nutritional value, reliability, safety, evoking domestic flavours, naturalness, being healthy, environmentally friendly, etc. The motivational elements were grouped into four factors: hedonism, curiosity, nutritional value, and tradition. The main reasons for young respondents purchasing local food were taste and curiosity. Based on the results of the cluster analysis, we formed three groups having different features and different motivations for purchasing local products. Moreover, we had the opportunity to understand the attitudes and perceptions of young people towards buying local products. A key result of our study is that the “value-creators” segment considers local products to be healthy and nutritious.

As a lifestyle and consumer trend, the LOHAS (Lifestyle of Health and Sustainability) has been growing in popularity worldwide. The LOHAS is followed by a consumer group that is characterised by consumer attitudes and behaviours focusing on health and sustainability, that is increasingly concerned about global problems and challenges, and that follows trends related to sustainability, such as health and environmental consciousness. In addition, this group strives for a sense of naturalness, aims to behave ethically, and seeks to hold authentic and individualistic values. The objective of this research is to explore how young people today relate to the components of the LOHAS model, how the different characters respond, and what their perceived values are . We are also looking for answers pertaining to whether clusters may be formed based on the examined factors. In our study, we surveyed 357 Hungarian respondents, who are members of Generation Z. As a method of data analysis, descriptive statistical methods, correlation analyses, factor analysis, cluster analysis, and the persona profiles were designed using the design thinking method. Based on the factors of the LOHAS model, three separate groups may be ascertained within Generation Z: personas that fit the LOHAS, personas that could fit the LOHAS, and personas that do not fit LOHAS.

A tanulmány az ügyfélérték létrehozásának összetevőit, azon belül az időtényező ügyféloldali észleléseit vizsgálja a banki szolgáltatásoknál. Napjaink rohanó világában a lakosság olyan lehetőségeket keres, amelyeknek köszönhetően sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudja kezelni a pénzügyeit, elkerülve a hosszú ügyintézési, várakozási és utazási időt. Az ügyfélélmény fenntartásához és eléréséhez az ügyintézők segítőkészsége, szakértelme, a szolgáltatás magas szintű minősége, a kedvező árazás, illetve a banki hírnév mellett egyre inkább megjelenik az idő is mint kulcsfontosságú tényező, így kutatásunkban az időfaktor mélyebb vizsgálatát tűztük ki célul. A tanulmány kitekintést nyújt a nemzetközi és a hazai kutatási eredményekre, majd a vevőérték modelljéből kiindulva vizsgálja az időtényezőt és annak szerepét a banki szektorban. Az online felmérés 725 fő bevonásával arra kereste a választ, hogy miképpen érzékelik a várakozási időt és a várakozásért felelős tényezőket az egyes generációk a banki szolgáltatásoknál, mit tartanak tolerálható várakozási időnek, és mely időrabló tényezőket észlelik a legkritikusabban az ügyintézésnél. Az adatelemzés módszereként gyakorisági eloszlással kapcsolatos statisztikai mutatókat, ANOVAvarianciaanalízist, Tukey Post Hoc-tesztet és többdimenziós skálázást alkalmaztunk. A kutatás több ponton mélyíti és kiegészíti a témában korábban végzett felmérések eredményeit, valamint iránytűként szolgálhat a banki szakemberek, ügyintézők számára a szolgáltatásfejlesztési és az időtényező csökkentését célzó projektekhez.

A fenntartható élelmiszer-fogyasztás jövőbeli trendjei közé tartozik többek között a rövid élelmiszer-ellátási láncok terjedése, amely párosul a fogyasztói magatartás megváltozásával: például a termékinformációk iránti növekvő érdeklődés, a helyi termelők és a helyben előállított élelmiszerek iránti bizalom. A szakirodalom egyre többet foglalkozik a helyi vagy alternatív élelmiszerekkel, amelyek a vásárlói „fekete doboznak” nevezett fogyasztói magatartás problémáját kvizsgálják. Jelen cikk célja, hogy azonosítsa a fiatalok egészséges és minőségi termékek vásárlásához kapcsolódó legjelentősebb mozgatórugóit, ezek a kíváncsiság, az egyediség és a tapasztalat. Kutatásunk célja, hogy a figyelmet kifejezetten a fiatal generációkra irányítsuk, mivel korábbi kutatások szerint ez a szegmens a leginkább nyitott a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra. Kvantitatív vizsgálatot végeztünk 18 és 45 év közötti válaszadókkal. Az online kérdőív a termékjellemzőkre, a belső és külső motivációs elemekre, valamint a demográfiai jellemzőkre összpontosított. A tanulmány eredményei támogathatják a vezetői döntéshozatalt, és további tudományos kutatások alapjául szolgálhatnak.JEL-kódok: A13, F64, M21, O13, P46

A key measure of higher education’s success is the extent to which it can provide the labour market with graduates that excel not only in terms of their professional training but also in terms of their soft skills. To that end, the competences of students entering university must first be diagnosed. This paper presents a pilot study of such a measurement system, together with first-year results obtained by a rural university faculty. Equipped with better information about its freshman students, such a university can begin to address the revealed competence deficiencies actively, and, over the course of an entire training cycle, further improve the labour market value of the young people when they come to graduate. Provisional recommendations are made at the end of this paper; however, further data analysis, once undertaken, may lend further support to the practical approach outlined here.