Absztrakt: Bevezetés: A multifaktoriális, nem teljesen tisztázott patomechanizmusú, gyógyszer okozta állcsontelhalás kezelése napjainkban is nagy kihívást jelent a maxillofacialis sebészek és fogorvosok, valamint az onkológiai és oszteológiai gyógyszert felíró kezelőorvosok számára. Célkitűzés: Közleményünkben célul tűztük ki, hogy az aktuális szakirodalom áttekintését követően bemutassuk a változásokat a gyógyszer okozta állcsontelhalások patogenezisének, rizikótényezőinek, klinikai megjelenési formáinak, illetve a megelőzési és az új terápiás lehetőségeknek a tekintetében. Az elérhető nemzetközi ajánlások összehasonlításán, a nem sebészi és a sebészi, valamint a stádiumspecifikus kezelési módok evidenciaalapú bemutatásán túl a különböző orvosi-fogorvosi diszciplinákat érintő specifikumok bemutatására is törekszünk. Módszer: Az elmúlt 5 évben – az egyre növekvő számú betegségorientált adatbázisnak köszönhetően – a szakirodalomban megnőtt a szisztematikus szakirodalmi áttekintések (systematic reviews), ajánlások és metaanalízisek száma; ezek áttekintését és összehasonlító elemzését végeztük el a kitűzött célok vonatkozásában. Eredmények: Az American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons munkacsoportjának legutóbbi ajánlása óta eltelt 4 évben is számos új gyógyszerhatástani csoport került a klinikusok látókörébe mint osteonecrosist indukáló potenciális ágens, így a betegség nómenklatúrája tovább cizellálódott, a betegcsoportok tovább specifikálódtak. A rizikóbetegek köre kiszélesedett, új betegpopulációknak (reumatológiai-oszteológiai betegek, immunszupprimáltak, transzplantáltak, új onkológiai ’target’ [célzott] terápiában részesülők) kell a súlyos mellékhatás kialakulásával számolniuk. Következtetés: Noha a betegcsoport kezelésében számos kérdés továbbra is nyitva áll, a korábbi empirikus kezelési formák helyett egyre erősebb evidenciákon alapuló, egyénspecifikus, stádiumadaptált terápiás megoldások körvonalazódnak. Orv Hetil. 2020; 161(6): 214–223.

Bevezetés: Az arc megjelenése komoly hatással van az emberi életre. Amíg a harmonikus és szép arcforma növelheti az önbecsülést, addig az állcsontok alak- és méretbeli eltérései nemcsak funkcionális, hanem esztétikai hátrányokhoz, ezáltal negatív pszichoszociális következményekhez vezethetnek. Az arcformának és a különböző orvosi/fogorvosi kezeléseknek az életminőségre kifejtett hatását életminőség-kérdőívekkel lehet mérni. Bár a nemzetközi szakirodalomban több ilyen életminőség-kérdőív is található, magyar nyelvű, validált változat eddig még nem állt rendelkezésre. Célkitűzés: A nemzetközi irodalomban leggyakrabban használt Orthognathic Quality of Life Questionnaire (OQLQ) kérdőív magyar nyelvű fordítása, kulturális adaptációja és validálása. Módszer: A magyar változatot (OQLQ-H) visszafordításos módszerrel készítettük el. A 22 kérdésből álló tesztet a klinikánk ambulanciáján megjelent, önként vállalkozó betegek töltötték ki. A validálás során a nemzetközileg elfogadott standardokat alkalmaztuk. A teszt megbízhatóságát pszichometriai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája, valamint pszichometriai mutatói megfelelőnek bizonyultak. Következtetés: Az OQLQ-H az arc- és állcsontfejlődési zavarok mérésére alkalmas, jól használható és megbízható mérőeszköz, alkalmazását ajánljuk. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1275–1280.