Former empirical findings on psychopathy, narcissism and anxiety symptoms suggested that even socially aversive or antisocial personality traits could be positively related to the different dimensions of anxiety. However, the relationship between the Dark Triad and anxiety sensitivity -the tendency to interpret the different effects (physiological, psychological, and social) of anxiety experiences as aversive or threatening -hasn't been investigated, yet. Based on previous research and the unique strategies associated with dark personality traits, we predicted that narcissists, psychopaths, and Machiavellians would react to anxiety symptoms in a unique way. Predictions were tested with self-report measures. In line with our assumptions, psychopathy was positively associated with Cognitive Concerns and marginally with Physical Concerns. Machiavellianism was related to Social Concerns, whereas narcissism showed negative association with the same dimension of anxiety sensitivity. Results are discussed from a perspective where Dark Triad traits are considered as pseudopatologies.
The Dark Triad is a collection of socially aversive personality traits, namely subclinical psychopathy, Machiavellianism, and subclinical narcissism. These deviant traits, however, contribute to the success of individuals with dark personality traits. Therefore, Dark Triad traits can be conceived as pseudopathologies. Schizotypal traits have also been studies from the perspective of behavioral adaptations. In this study, we investigated whether schizotypal traits were associated with the Dark Triad traits and how schizotypal symptoms can be considered as parts of dark interpersonal strategies that contribute to the individual success of people with dark personality traits. A sample of 277 university students (198 females and 79 males; M = 20.64; SD = 2.15) were recruited to fill out the Short Dark Triad and the Schizotypal Personality Questionnaire-Brief Revised. Statistical analyses revealed that Machiavellianism was positively associated with restricted emotional and social life. Narcissism was negatively associated with interpersonal problems. Psychopathy was positively associated with distorted perceptions/cognitions and disorganization. Results of the study are discussed within a behavioral ecology framework. This perspective emphasizes the adaptive values connected to schizotypal personality traits. We further discuss how these adaptive traits fit into strategies of individuals with Dark Triad traits, and how these schizotypal traits might restrict or further promote their individual success.
Háttér: A pszichózisra való sérülékenység feltárása és a korai intervenció a klinikai gyakorlat és a kutatások fontos részét képezik. A Mágikus Fogalomképzés Skála az egyik leggyakrabban alkalmazott önjellemző kérdőív, amelyet a pszichózisra való hajlam feltárására dolgoztak ki. Meglepő azonban, hogy a Mágikus Fogalomképzés Skála pszicho metriai jellemzőit klinikai mintán szinte alig vizsgálták. Célkitűzés: A tanulmány fő célja a Mágikus Fogalomképzés Skála faktorszerkezetének feltárása nagy elemszámú egyetemi hallgatói mintán (n = 1730) és pszichiátriai betegek (n = 319) körében. Módszerek: A kérdőív faktorszerkezetét megerősítő (egydimenziós, többdimenziós szerkezet, bifaktoros elrendezés) és feltáró faktorelemzések, valamint parallelelemzések segítségével vizsgáltuk. A skálák megbízhatóságát a hagyományos módszerek mellett (pl. Cronbachα) modellalapú megbízhatósági becslésekkel (hierarchikus ómega) is jellemeztük. A faktorszerkezet elemzését követően a valószínűségi tesztelméleti alapokon nyugvó Tételválasz elmélet (Item Response Theory, IRT) segítségével az itemparaméterek becslését (nehézség és diszkrimináció) és az eltérő tételműködést is megvizsgáltuk, majd egy rövid, 15 tételes változatot alakítottunk ki, amelynek a kritériumvaliditását más mérőeszközök felhaszná- lásával teszteltük (pl. Szkizotípia Személyiség Kérdőív rövid változat; Davisféle Empátia Kérdőív). Eredmények: A parallelelemzés a hallgatói mintán 3 faktort, míg a klinikai mintán 2 dimenziót valószínűsített. Mindkét minta esetében a negatív tételek önálló dimen ziót alkottak, amit járulékos faktornak tekintetve a későbbiekben nem elemeztünk. A megerősítő faktorelemzés a normatív hallgatói mintán a bifaktoros struktúrát támasztotta alá, ahol az általános faktor mellett két speciális dimenzió jelent meg: paranormális hiedelmek és mágikus okság/spiritualitás (RMSEA = 0,052; CFI = 0,993; TLI = 0,990). A klinikai mintán az egydimenziós szerkezet adta a legjobb illeszkedési mutatókat (RMSEA = 0,032; CFI = 0,970; TLI = 0,965). A 15 tételre rövidített skála jó pszichometriai jellemzőkkel rendelkezett, bár az IRT elemzés rávilágított arra, hogy néhány tétel eltérő jelentést hordoz a nemek (nők vs. férfiak) vagy a vizsgálati minta típusa (normatív vs. klinikai) szerinti összevetéskor. Következtetések: Eredményeink megerősítik, hogy a mágikus fogalomalkotás a klinikai mintán egydimenziós modellel ragadható meg leginkább, ezzel szemben a normatív hallgatói mintán már inkább egy bifaktoros struktúra valószínűsíthető, amelynek két speciális dimenziója az adaptív (mágikus okság/spiritulaitás) és maladaptív (paranormális hiedelmek) sajátosságok mentén különül el.Background: Study of vulnerability to psychosis and early intervention is an area of great clinical impact and research. The Magical Ideation Scale (MIS) is among the most widely used instruments for the assessment of psychosis proneness. However, there has been little research on the psychometric properties of the MIS in clinical sample. Aims: The main goal of the present work was to study the dimensional structure underlying the MIS in a large sample of students (n = 1.730) and clinical subjects (n = 319). Methods: The structures of the MIS were examined by confirmatory (e.g., single-factor model, model with second-order factor, bifactor model) and exploratory factor analysis and parallel-analysis. The internal consistencies were calculated not only in the conventional way (e.g. Cronbach’s α) but also in the controlling of the general factor (hierarchical omega, explained common variance). After initial testing, we used Item Response Theory (IRT) to shorten and further refine the instrument, and criterion validity was evaluated by other questionnaires (e.g. Schizotypy Personality Questionnaire – Brief Revised; Interpersonal Reactivity Index). Results: To determine the number of factors that can be applied, parallel-analysis provided a good estimation of the three dimensional structure of MIS in student sample and two dimensions in clinical subjects. However, the reversed worded items caused a method factor that does not appear to be substantively meaningful. Confirmatory factor analysis identified a bifactor solution (general scale and two specific scales: paranormal beliefs and magical reasoning/spirituality) for the MIS in student sample (RMSEA = 0.052, CFI = 0.993, TLI = 0.990), and a unidimensional factor structure in clinical sample (RMSEA = 0.032, CFI = 0.970, TLI = 0.965). The shortened 15-item version of the MIS has good psychometric properties, but few of the items displayed DIF across gender or type of sample (normative or clinical). Conclusions: Our results confirm that magical ideation can be considered as a single latent psychological variable on clinical sample, and a bifactorial structure in normative sample where the adaptive (magical reasoning/spirituality) and maladaptive (paranormal beliefs) functions separated.
Elméleti háttérA Campbell és munkacsoportja (1996) által kidolgozott Énkép Egyértelműség Skála (Self-Concept Clarity Scale; SCCS) az énkép egyik strukturális jellemzőjének, önfogalmunk világosan és határozottan defi niált jellegének mérésére alkalmas eszköz.CélA tanulmányban bemutatjuk a kérdőív magyar változatát, és értékeljük annak pszichometriai jellemzőit. Módszer: Önbeszámolón alapuló, kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatban 1205 fő (245 férfi , 960 nő; átlagéletkor 27,05 év, SD = 9,8 év) vett részt. Az SCCS mellett a Rosenberg Önbecsülés Skálát (RSES-H), a Szorongásérzékenység Indexet (ASI), a Bizonytalansággal Szembeni Intolerancia (IUS) és a Szkizotípia Személyiség Kérdőívet (SPQ-BH) vettük fel.EredményekA feltáró faktoranalízis egy faktort jelez, amely a variancia 50,8%-át magyarázza. Ezen egydimenziós modell illeszkedése elfogadhatónak bizonyult (CFI = 0,939; TLI = 0,925; RMSEA = 0,079; CI90 = 0,072–0,085). A skála belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa: 0,88). A validitásra vonatkozó eredmények igazolták a nemzetközi adatokat: az önértékelés és az énkép egyértelműség egymással közepesen erősen, pozitívan kapcsolódó, ugyanakkor egymást nem helyettesíthető konstruktumok. Az énkép egyértelműsége közepesen erős mértékben, negatív módon asszociálódik a szorongáshoz kötődő szomatikus és kognitív tünetekkel (ASI), valamint a bizonytalan, kétértelmű helyzetekre/eseményekre vonatkozó negatív reagálási módokkal (IUS). A szorongáson alapuló személyiségvonások mellett igazoltuk az SCCS szkizotípiás érintettség mértékével (SPQ) való negatív kapcsolatát is. Következtetések: Az SCCS magyar verziója az énkép egyértelműségének, világosan artikulált jellegének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely általános, pszichés sebezhetőséget, sérülékenységet jelző mérőeszközként támpontul szolgálhat pszichopatológiai tárgyú kutatások mellett a terápiás hatékonyság megítélésében.Theoretical backgroundThe Self-Concept Clarity Scale (SCCS) developed by Campbell et al. (1996) is suitable for measuring one structural feature of the self-concept, its clearly and fi rmly defi ned nature. Purpose: In this study we present the Hungarian version of the Self-Concept Clarity Scale (SCCS-H) and evaluate its psychometric characteristics. Method: 1205 persons (245 men, 960 women; average age 27.05 years, SD = 9.8 years) participated in a cross-sectional, self-reporting questionnaire-based research. Besides SCCS, the Rosenberg Self Esteem Scale (RSES), the Anxiety Sensitivity Index (ASI), the Intolerance of Uncertainty Scale (IUS) and the Schizotypal Personality Questionnaire (SPQ-BH) were also administered. Results: The exploratory factor analysis revealed one factor, which explained 50.8% of the total variance. The fi t of our one-dimensional model was acceptable (CFI= 0.939; TLI=0.925; RMSEA=0.079; CI90=0.072-0.085). The reliability analysis indicated good internal consistency for the instrument (α=0.88). Construct-validity results are consistent with the literature: self-concept clarity moderately positively correlated with self-esteem, however they are not replaceable constructs. Self-concept clarity is moderately negatively associated with anxiety-based somatic and cognitive symptoms (ASI) and with negative responses to uncertain, ambiguous events/situations (IUS). In addition to anxiety-based personality traits we also verifi ed the negative correlation of SCCS with the degree of schizotypic involvement (SPQ). Conclusion: The Hungarian version of Self-Concept Clarity Scale can be considered a reliable and valid measurement tool for the clear and confi dent nature of self-concept. Being an indicator of general, psychological vulnerability, SCCS may serve both as a reference point for psychopathological research and as a screening tool for mental patients, furthermore for assessing psychotherapeutic effi cacy too.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.