ABSZTRAKT: A tér, térbeliség témaköre a földrajzi vizsgálódás egyik időről időre visszatérő motívuma. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai szakirodalomban részle-teiben ez idáig kevésbé tárgyalt -a nyugati társadalomföldrajzban ugyanakkor rendkívül nagy hatású -koncepciók egyikét, a térbeliség trialektikáját. E térszemléleti keret alapvetően két meghatározó elgondolás együttállásából eredeztethető: egyrészt a társadalomtudományokban az 1970-es évektől egyre elterjedtebb szociálkonstruktivis-ta megközelítésekből, másrészt a posztmodern szellemi áramlatokban gyökerező trialektikus gondolkodásból. Tanulmányomban ezek vázlatos áttekintését követően két szerző, a francia neomarxista filozófus-szociológus Henri Lefebvre, valamint Edward Soja amerikai geográfus munkássága nyomán mutatom be a koncepciót, amelynek lé-nyege, hogy a térbeliség három szemléleti módját különbözteti meg. E sajátos nézőpon-tok a következők: a tér, ahogyan azt érzékeljük, a tér, ahogyan arról gondolkodunk, illetve a tér, ahogyan azt megéljük, használjuk. Márton BERKI: assistant lecturer, Department of Social and Economic Geography, Eötvös Loránd

Over the course of history, relatively slow and gradual processes of urbanisation are occasionally interrupted by periods of turbulent restructuring. The post-socialist transition is defi nitely one of the most outstanding examples of these changes, directly aff ecting the lives of over 300 million people. Within the confi nes of this succinct theoretical recapitulation, fi rstly, the relationship between capitalist and socialist urbanisation -as a broader conceptual frame -is presented, followed by the brief summary of the post-socialist transition's general characteristics. Subsequently, the specifi cities of the urban structure of socialist and post-socialist cities are subsumed, and fi nally, diff erent scenarios and development perspectives for post-socialist cities are outlined.

A tanulmány egy budapesti barnamező-rehabilitációs beruházás, a Millenáris lakossági percepcióját, az azzal kapcsolatos ismereteket és attitűdöket, valamint a helyszínhez kötődő társadalmi térhasználatot vizsgálja. A kérdőíves felmérés elméleti alapjául Henri Lefebvre és Edward Soja térelméleti koncepciója, a térbeliség trialektikája szolgált, mely a térbeliség három szemléleti módját különbözteti meg: a tér, ahogy azt érzékeljük (érzékelt tér), a tér, ahogy arról gondolkodunk (elgondolt tér), illetve a tér, ahogy azt megéljük, használjuk (megélt tér). A kutatás tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a vizsgált helyszín azért válhatott sikeres barnamező-rehabilitációs beruházássá, mert a kilátogatók érzékelt, elgondolt és megélt terében egyaránt markánsan jelen van. Az épített környezet újraértelmezésének sikerességét az építészeti-örökségvédelmi szakma által is nagyra értékelt építészeti kulisszák jelzik, ugyanakkor kétségtelen, hogy a Millenárist létrehozó érdekcsoport a terület „jelentéseit” (vagyis a tér reprezentációit) is a számára megfelelő módon tudta pozicionálni. Mindössze ezek által azonban nem válhatott volna sikeressé a helyszín: a lakosság az erőteljes hatalmi-politikai konnotációk ellenére is elfogadja és aktívan használja a területet, azonban ehhez olyan napi rutinokra épülő új funkciókra volt szükség, amelyek a performativitás révén folyamatosan megélt kapcsolatot teremtenek a környező lakosság és a megújult egykori ipari helyszín között.