A térbeliség trialektikája

Berki, Márton

doi:10.17649/tet.29.2.2658

Cited by 22 publications

(20 citation statements)

References 10 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Soja's trialectics of spatiality is based on Henri Lefebvre's description of three kinds of space [28,29]. Soja outlined what he called the Firstspace epistemology, the Secondspace epistemology and the Thirdspace epistemology, which supported the establishment of a research framework for this investigation (see Figure 1).…”

Section: Why Use Soja's Trialectics Of Spatiality?mentioning

confidence: 69%

The Trialectics of Spatiality: The Labeling of a Historical Area in Beijing

Zhou

2018

Sustainability

View full text Add to dashboard Cite

Urban planners like to label a historical area to highlight its historical value. From a perspective of postmodernism, people usually have multiple images of a historical area. Should the urban planners choose one of these many images as the label for the historical area? This study addresses this question. We apply Edward William Soja's trialectics of spatiality to analyze Dongjiaominxiang (DJMX), a historical area in the center of Beijing. The results obtained are as follows:(1) the questionnaire shows the images of DJMX are different among groups and individuals;(2) interviews with four interviewees indicate that the image of DJMX changed in the mind of each interviewee when they looked at DJMX. These results support Soja's trialectics of spatiality. This article concludes that urban planners do not need to label a historical area according to a specific image. Not labeling a historical area may give people more freedom to renew their own understanding. This study also reveals that the "Secondspace" may be a better starting point for analysis when using Soja's trialectics of spatiality as a methodology.

show abstract

Section: Why Use Soja's Trialectics Of Spatiality?mentioning

confidence: 69%

The Trialectics of Spatiality: The Labeling of a Historical Area in Beijing

Zhou

2018

Sustainability

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A jelenlegi területi kutatásokban -leggyakrabban Henri Lefebvre (az 1970-es évekbeli válságidőszakban kidolgozott) tértermelés-fogalmát használva -az állam és a kapitalista tőkefelhalmozás kapcsolatával foglalkoznak. A tértermelés fogalma az utóbbi évtized hazai irodalmában is elterjedt (Berki 2015;Boros 2010;Egyed 2018;Timár 2016), így a részletek bemutatásától ebben az írásban terjedelmi okokból eltekintek. Az elmélet fontos állítása, hogy az állam -mint határokkal rendelkező területi képződmény -egyaránt megjelenik a zikai-materiális térben és a diszkurzív térben, mindkét szempontból hatalmi viszonyként is értelmezhető (Belina 2013;Varró 2018).…”

Section: A Tereket éS Léptékeket Termelő áLlamunclassified

Munkanélküliség és az állam tértermelése Magyarországon két válságidőszakban

Czirfusz¹

2019

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány az 1929–33-as és a 2008-as gazdasági válság során vizsgálja az állam munkahelyteremtő politikáit Magyarországon. A materialista államelméletek alapján az államot olyan gazdasági szereplőnek fogom fel, amely biztosítja a tőkefelhalmozást és a társadalmi újratermelés feltételeit. Ennek révén az állam tereket és léptékeket is termel, a tér- és léptéktermelésben pedig a válságidőszakok fordulópontot jelentenek. Mindkét válságidőszakban közös, hogy az állam aktívan igyekezett helyreállítani a tőkefelhalmozás folyamatát a gazdasági életbe való közvetlen beavatkozással, többek között a munkanélküliséget csökkentő közberuházások és a közfoglalkoztatási program segítségével. Szintén közös pont, hogy a beavatkozásoknak költségvetési korlátai voltak. Különbség, hogy az 1930-as évek közvetlen munkahelyteremtő programjai inkább a városi terekre összpontosultak, míg a 2008 utáni válság során az állam a vidéki térségekben a közfoglalkoztatási program átszervezésével igyekezett a munkanélkülieket helyben tartani és számukra a társadalmi újratermelés minimumfeltételeit biztosítani. Az állam léptéktermelésében azonosság a két válságidőszak során, hogy a központi állam szoros pénzügyi kontrollt gyakorolt a megyei és települési szint felett: a központi állam egyedi elbírálás alapján, a központi költségvetésből nanszírozott különböző beruházásokat vagy munkahelyeket teremtő programokat. A központi állam feletti lépték a programok lehetséges nanszírozásában játszott szerepet: a külföldi kölcsönökkel újabb beruházásokat lehetett beindítani az 1930-as években, míg 2008-at követően részben az európai uniós források szolgálták a munkahelyek megőrzését.

show abstract

“…A "critical race theory" (kritikai faji elmélet, lásd Hooks 1982;Crenshaw 1991) képviselői szerint a rasszizálódás nemcsak egyéni, hanem strukturális szinten is megjelenik, ami a legmarkánsabban a strukturális kirekesztésben nyilvánul meg. A rasszizálódás olyan hatalmi folyamat, amelyben az erősebb rasszizálja, elnyomja és leértékeli az adott ember értékeit és tulajdonságait (a normatív fehér bőrszíntől eltérő) a fekete, barna, sárga stb.…”

Section: Jegyzetekunclassified

Újratermelődő „gettók”? A helyi fejlesztés lehetőségei és korlátai egy szélsőségesen marginalizált kistelepülésen

Mihály

2019

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A szélsőséges társadalmi-térbeli marginalizáció eredményeként a társadalmilag kirekesztett csoportok területileg is koncentrálódnak, vidéki „gettókba” „záródnak” (Mihály 2019a). A szegregátumokban kialakuló, a többségi társadalomtól elzárt párhuzamos intézményrendszer (pl. szegregált iskola, óvoda, illegális bolt, közmunka) tovább nehezíti a helyiek számára a marginalizált helyzetből, terekből való kitörést. Ha a (társadalmi) teret a cselekvés forrásának is tekintjük (Lefebvre 1991 [1974]), akkor a „gettósodó” kistelepülések lakóit is képesnek kell tekintenünk arra, hogy tevőlegesen alakítsák a helyzetüket (Mihály 2019a). A szélsőségesen marginalizált teret Henri Lefebvre és Edward Soja után „az ellenállás terének” is tekintem. A helyi szereplők cselekvőképességét elméletileg az autonómia egyéni, kollektív és szervezeti értelmezéseivel igyekszem megragadni empirikusan pedig etnografikus módszerekkel. Az esettanulmányomul szolgáló gettósodó településen létrejött civil kezdeményezés megmutatta, hogy a strukturális elnyomás ellenére a szélsőségesen marginalizált csoportoknak is van cselekvő ereje. Azonban éppen a strukturális elnyomás az, ami miatt szüksége van a „gettósodó” falvakba záródott lakosságnak a külső segítségre. Egy fejlesztő szervezet több módon is hozzájárulhat a helyiek autonómiájának növeléséhez: tudatosan reflektálva a hatalmi egyenlőtlenségekre és bevonva a marginalizált csoportokat is a döntéshozatalba, illetve reflektálva a nemi alapú és rasszizált strukturális elnyomásra. Annak ellenére, hogy az Egyenlőség Alapítvány ígéretesen segíti a szélsőségesen marginalizált vidéki térbe ragadt tarnóti lakosságot az ellenállásra, maga a kezdeményezés éppen abból adódóan, hogy civil kezdeményezés súlyos egzisztenciális kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. A civilellenes kormányzati intézkedések kontextusában az ígéretes eredményeket elért Egyenlőség Alapítvány a túlélésért küzd.

show abstract

A térbeliség trialektikája

Cited by 22 publications

References 10 publications

The Trialectics of Spatiality: The Labeling of a Historical Area in Beijing

The Trialectics of Spatiality: The Labeling of a Historical Area in Beijing

Munkanélküliség és az állam tértermelése Magyarországon két válságidőszakban

Újratermelődő „gettók”? A helyi fejlesztés lehetőségei és korlátai egy szélsőségesen marginalizált kistelepülésen

Contact Info

Product

Resources

About