The economic specialties caused by the global coronavirus pandemic completely changed everyday life regarding certain sectors. For the small and medium enterprises, processing during the pandemic held several significant challenges, such as: cost-efficient operations, hardship of keeping employees, efficient management of innovation and various corporate activities, keeping the customers, etc. Many enterprises saw severe damages indirectly from the coronavirus pandemic, as society itself had its habits significantly changed, thereby necessitating changes in strategy for small and medium enterprises, most notably for local service providers and producers that have no delivery service. In order to solve the issue at hand, several governments tried applying a variety of solutions—mostly by financing the enterprises in question. The goal of the authors is to understand the current operation of innovation initiatives that small and medium enterprises have post-COVID-19, and to obtain a clear view on changes in marketing habits. Furthermore, the analysis concentrates on the following: the state of family SMEs dealing in foodstuffs, and how to create a future view for such members of the sector by identifying best practices. Using data collected during 2020 and 2021, and employing descriptive statistics and a conjoint analysis, the authors wished to see how the coronavirus pandemic affected SMEs, detect the changes in their marketing and innovation policy due to the pandemic, and help them create core business strategy via consumer feedback. Authors found that SMEs had to innovate by 2021 beyond their 2019 expectations, and that customers had partially validated their endeavors through their answers.

A koronavírus-járvány jelentős változásokat hozott a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások szektorában. A pandémiás helyzet által előidézett problémákat a legtöbb ágazat komoly nehézségek árán tudta csak kezelni, és számos szektor, köztük a turizmus és a vendéglátás még a többi szektornál is súlyosabb helyzetbe került. A globális ellátási láncoktól függő szektorok nem csak a beszerzés és a készletgazdálkodás feltételeinek megváltozásával kellett, hogy szembenézzenek. A fogyasztói igények is jelentős változásokon mentek keresztül, ami további nyomás alá helyezte ezeket a piaci szereplőket. A szerzők célja a koronavírus-járvány által előidézett változások feltárása a fogyasztói preferenciákban az élelmiszer-vásárlással és a vendéglátási szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ehhez a szerzők conjointelemzést végeztek fogyasztói körben. A conjointelemzés eredményeit felhasználva pedig az élelmiszerláncban részt vevő, különböző mikrovállalkozások segítségével benchmarkingelemzést készítettek a szerzők, mellyel igyekeztek feltérképezni, hogy a megváltozott piaci feltételeket milyen szinten és milyen áron tudták követni e szektor képviselői. A szerzők elsősorban az innováció és a marketing eszközeinek felhasználását, valamint a felhasználás sikerességét vizsgálták. Az eredmények a mikrovállalkozások korlátolt sikerességű alkalmazkodását mutatták. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy ahhoz, hogy sikeresen támogatható legyen az élelmiszerlánc mikrovállalkozásainak túlélése egy későbbi, hasonló erősségű válság során, további elemzések szükségesek.