No abstract

The PDF document is a copy of the final version of this manuscript that was subsequently accepted by the journal for publication. The paper has been through peer review, but it has not been subject to any additional copy editing or journal-specific formatting. It thus looks different from the final published version, which may be accessed following the DOI above.

An alternative food network (AFN) is a comprehensive concept that aims to capture new and socially innovative networks of consumers and producers in short supply chains. The objective of this study is to understand the relationship of users to AFNs using subjective well‐being (SWB), which is a relevant concept connected to eating and alternative consumption. This paper explores the engagement and nature of SWB by qualitative data collected through in‐depth interviews of new and experienced members of different AFNs. The results suggest that membership in AFNs is able to increase SWB, while certain characteristics of these networks can also decrease it. Differences according to the level of engagement have been found for the studied AFNs. The results contribute to a better understanding of consumers in alternative consumption networks and also indicate some of the limitations of this business model.

A fenntartható fogyasztással kapcsolatos kihívások kezelése kapcsán egyre növekvő szerephez jutnak azok a közösségek, melyek gyakorlatalapon szerveződnek. Ebben a cikkben azt vizsgálják a szerzők, milyen tanulási módok jellemzik a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségeket és az itt megismert tanulási mechanizmusok hogyan segítik a fenntartható életmód kialakítását. Feltáró kutatásuk mélyinterjúkra támaszkodik, amelyeket két egymást követő hullámban bonyolítottak le. Az első szakaszban szakértői interjúk készültek, amelyek az ökológiai és társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó aktív, szervezői szerepet vállaló közösségek tagjaival készített 20 interjúval egészültek ki. A tudásmegosztási jellemzők alapján elmondható, hogy a vizsgált közösségek működése során egyaránt megtalálhatók az egy-, két- és háromhurkos tanulás esetei, valamint a tanulás mind individuális, mind kollektív szinten megvalósul. A tudásmegosztás szélességét és orientációját vizsgálva azt találták, hogy nagyvárosi környezetben a közösségi tudat megteremtése és megerősítése, valamint a többhurkos tudásmegosztási mechanizmusok megléte hozzájárul a konvergens és konstruktív társas tanulási eredményhez.

Az étel és az étkezés szimbolikus jelentésének és szociokulturális jelentőségének megértése mára nem csak az üzleti, de az akadémiai kutatások, többek között az antropológia, a szociológia, a marketing, a kommunikáció és médiatudományok esetében is hagyományokkal rendelkezik. Jelen írás célja az étel és az étkezés értékkifejező szerepének vizsgálata egy alternatív fogyasztási helyzetben, nevezetesen az alternatív élelmiszerelosztó hálózatok kontextusában. Tanulmányunk bemutatja az étel és az étkezés értékkifejező jellegét, az alternatív élelmiszerbeszerzés módjának és fogyasztóinak jellemzőit, és mélyinterjúk segítségével értelmezi mindezt magyarországi környezetben. Az alternatív élelmiszerelosztó hálózatok erős megkülönböztető jegyekkel bírnak a megszokott élelmiszerbeszerzéshez képest, és jellemzőik többsége meghatározza mind a résztvevő egyének, mind közösségeik identitását.