Bevezetés: A COVID–19-pandémia jelentősen befolyásolta az endoszkópos laboratóriumok működését. Az endoszkópos vizsgálatok nagy vírusátviteli rizikójúnak számítanak. Célkitűzés: A koronavírus-járványnak a magyarországi endoszkópos laborok működésére kifejtett hatásának és az endoszkópos személyzet SARS-CoV-2-fertőzésben való érintettségének felmérése a 2020-as évben. Módszerek: Országos szintű, keresztmetszeti, kérdőíves tanulmányunk során magyarországi endoszkópos laboratóriumok vezetőit kerestük meg online formában. Vizsgáltuk a 2020-ban elvégzett felső és alsó tápcsatornai endoszkópiák számát a 2019-es referenciaévhez viszonyítva (átlag [95%-os konfidenciaintervallum]), továbbá a SARS-CoV-2-fertőzéssel érintett dolgozók számát és fertőződésük potenciális forrását. Eredmények: A megkeresett intézmények 30%-ából érkeztek válaszok (33/111). A referenciaévhez képest sem a felső (1593 [743–1514] vs. 1129 [1020–2166], p = 0,053), sem az alsó tápcsatornai endoszkópos vizsgálatok száma (1181 [823–1538] vs. 871 [591–1150], p = 0,072) nem csökkent, bár a vírushullámoknak megfelelően mindkét vizsgálattípus esetén 80%-ot meghaladó vizsgálatszám-csökkenést tapasztaltunk. Dedikáltan fertőző betegek vizsgálatára kialakított helyiség az intézetek 12%-ában állt rendelkezésre. A védőfelszerelések az első és a második hullám alatt 70%-ban, illetve 82%-ban voltak mennyiségileg és minőségileg megfelelőek. A vizsgálat előtt fertőzöttségirizikó-stratifikáció az intézetek 85%-ában, míg PCR-vizsgálat csupán 42%-ukban történt minden esetben. Az első és második járványhullám alatt a dolgozói létszám az orvosoknál 33%-kal, illetve 26%-kal, az asszisztenseknél 19%-kal, illetve 21%-kal csökkent, elsősorban életkori korlátozás, COVID-ellátásba való áthelyezés miatt. Az asszisztensek 32%-a, az orvosok 41%-a esett át COVID-fertőzésen, 16%-ban, illetve 18%-ban nem megfelelő védőfelszerelés-használattal összefüggésben. Következtetés: A járványhullámok alatti restrikciók feloldását követően a vizsgálati terhelés emelkedik. A SARS-CoV-2-vakcinák elérhetősége előtt az endoszkópos laborok dolgozóit érintő COVID-fertőzések 15%-a nem megfelelő védőfelszerelés-használattal volt összefüggésbe hozható. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1814–1822.

No abstract

Background Several studies have proven similarity in terms of efficacy and safety between infliximab (IFX) or adalimumab (ADA) biosimilars and their corresponding originators. However, there is still a paucity of data on the impact of switching from an originator to a biosimilar on patients’ subjective disease control in clinical practice. In Hungary, a mandatory non-medical switch program regarding anti-TNFs was launched in 2021. We aimed to assess symptom control and perception of adverse events following non-medical switch in patients with inflammatory bowel disease (IBD). Methods In this cross-sectional, questionnaire-based study, Hungarian patients with IBD who switched from infliximab originator to biosimilar GP1111 or from adalimumab originator to biosimilar GP2017 after receiving at least one dose of biosimilar were interviewed. The subjective efficacy was measured using a 10-point interval rating scale, and adverse events were assessed. The difference in efficacy before and after the switch was calculated and compared within and between the two drugs. All statistical analysis was performed using R Statistical Software. Results A total of 179 patients were interviewed (median age 41 years, interquartile range 32 to 47; 135 and 44 patients with Crohn’s disease and ulcerative colitis, respectively). There were 73 ADA and 106 IFX switches in our cohort. The subjective efficacy of IFX biosimilar was rated lower compared to IFX reference product (8.72±1.68 vs. 7.77±2.34; p=0.001). The ADA biosimilar was rated higher than their reference product (9.02±1.61 vs. 8.42±1.93; p=0.017). Comparing the satisfaction of non-medical switch between biosimilar groups, patients receiving ADA were more satisfied with the new treatment as patients in the IFX group (p=0.032). The incidence of new perceived adverse events was 85 % in the ADA and 55 % in the IFX group (p<0.001). 66 % of patients on ADA treatment reported pain at the subcutaneous injection site. Conclusion Our study confirmed the efficacy of the switch to a biosimilar in the case of ADA, while reduced efficacy was experienced with IFX biosimilar. Based on the different adverse event profiles of biosimilars, the importance of switching the product for medical reasons should be emphasized.

Background: The severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) pandemic has complicated the management of inflammatory bowel diseases (IBD). Objectives: This study aimed to assess the efficacy of different anti-SARS-CoV-2 vaccines under different treatments in IBD patients and identify predictive factors associated with lower serological response, including anti-tumor necrosis factor (anti-TNF) drug levels. Design: A prospective, double-center study of IBD patients was conducted following messenger ribonucleotide acid (mRNA) and non-mRNA anti-SARS-CoV-2 vaccination. Methods: Healthy control (HC) patients were enrolled to reduce bias. Baseline and control samples were obtained 14 days after the second dose to assess the impact of conventional and biological treatments. Clinical and biochemical activity, serological response level, and anti-TNF drug levels were measured. Results: This study included 199 IBD (mean age, 40.9 ± 12.72 years) and 77 HC participants (mean age, 50.3 ± 12.36 years). Most patients (76.9%) and all HCs received mRNA vaccines. Half of the IBD patients were on biological treatment (anti-TNF 68.7%). Biological and thiopurine combined immunomodulation and biological treatment were associated with lower serological response ( p < 0.001), and mRNA vaccination promoted better antibody levels ( p < 0.001). Higher adalimumab levels caused lower serological response ( p = 0.006). W8 persistence of anti-SARS-CoV-2 level was equal in IBD and HC groups. Vaccination did not aggravate clinical disease activity ( p = 0.65). Conclusion: Anti-SARS-CoV-2 vaccination is considerably efficacious in IBD patients, with mRNA vaccines promoting better antibody levels. The negative impact of combined biological treatment, especially with high adalimumab drug levels, on serological response to vaccination should be considered. Although midterm durability of vaccination is encouraging, more data are needed to expand the existing understanding on this issue.