Útbetonok, víztartó edények, nagy tömegû vízépítési betonok stb. tartósságát nagymértékben befolyásolják a fiatal beton repedései.A beton megrepedésének a jelensége számos tényezõ egymásra hatásának a következménye. Nevezetesen a beton elõ-ször köt, azután szilárdulni kezd. A beton szilárdulása révén ellenáll az egyidejûen létrejövõ zsugorodási alakváltozás-nak. A zsugorodás hatására, mivel az nem jöhet létre szabadon, lassú alakváltozás is fellép, s ez a zsugorodási feszült-ségeket kissé csökkenti. A cement hidratációhõje, valamint a külsõ hõmérséklet hatására a betonban hõmérséklet-kü-lönbség következik be. A fizikai és mechanikai tényezõk egymásra hatásának eredményeként akkor lép fel repedés, ha a zsugorodásból és a betonban kialakuló egyenlõtlen hõmérséklet-eloszlásból keletkezõ feszültségek túllépik a beton húzószilárdságát, a hatásukra fellépõ alakváltozás eléri a beton nyúlóképességét.A kutatók és a gyakorlati szakemberek arra töreked-tek, hogy kimutassák a befolyásoló tényezõk hatását a beton repedésérzékenységére. Coutinho [1] gyûrûs vizsgálata abból állt, hogy vasmag köré körgyûrût betonoztak, melyet a betonozás után azonnal állandó relatív lég-nedvesség-tartalmú és hõmérsékletû térben helyeztek el. A repedésérzékenység mértéke az a betonozástól eltelt idõtartam volt, amikor a gyûrû az együttes tényezõk hatására megrepedt. A beton vizsgálatához 70-80%, a habarcs vizsgálatához 55% relatív légnedvességû és 20 °C hõmérsékletû tárolóteret ajánlott.Ilyen kísérlettel az Építõanyagok Tanszéken is próbál-koztunk, de az eredmények nem voltak megbízhatók.Springenschmid [2] útbetonok repedésérzékenységének vizsgálatára az 1. ábrán feltüntetett repesztõkeretet használta. A kísérlethez kialakított próbatest keresztmetszete 10 x 10 cm, egyenes szakaszának hossza 100 cm volt. A gerenda a két végén mereven befogottnak tekinthetõ (hosszirányban gátolt alakváltozás), mivel a távolságtartó acél-rudak nagy átmérõjûek, és hõtágulási együtthatójuk nagyon kicsi.A kísérleteket klímakamrában végezték, és igyekeztek ugyanazokat a körülményeket létrehozni, mint amelyek az útpálya betonjában is megvannak. A kísérlet során mérték a betonhõmérsékletet és a próbatestben fellépõ feszültséget.Az összes eredményt figyelembe véve Springenschmid a kísérletbõl az útbetonépítésre vonatkozóan a követke-zõ gyakorlati következtetéseket vonta le. a) A betont nyári idõben lehetõleg minél kisebb hõ-mérsékleten kell bedolgozni, mert a betonhõmérséklet-nek döntõ hatása van a repedésérzékenységre. A napsugárzás ellen védõsátorral, a megkötött betonra víz permetezésével el kell érni, hogy a beton 30 °C-os léghõmér-séklet esetén 8 órás, 20 °C-os léghõmérséklet esetén 12 órás koráig csak kismértékben melegedjék fel. b) A nulla feszültségû hõmérsékletnek megfelelõ kor (30°C esetén 12 óra, 20 °C esetén 18 óra) után a beton lassan hûlhet le. Ezt -szélsõséges hõmérséklet esetén -hõszi-getelõ takarással lehet elérni. c) Van egy kritikus kor, amikor a beton különösen ér-zékeny a megrepedésre. Ez 30 °C-os friss beton esetén 8-14 óra, 20 °C-os friss beton es...