A605of treatment, where the training of the transverse abdominis muscle was stressed. Pearson product moment correlations, ANOVAs and paired sample t-tests were used to examine relationship. P < 0.05 was considered statistically significant. Results: The prevalence of DRA in our population was 46.5%. There was a measurable difference between the DRA and age (p= 0.099), BMI (p= 0.129), number of pregnancies (p= 0.126), and type of delivery (p= 0.058). The results between the number of deliveries and the IRD were significant (p< 0.001). We found a significant difference in quality of life (p= 0.017), in presence of low back pain (p= 0.039) and urinary incontinence (p= 0.028) between the normal and the DRA group. After the three month treatment we measured a significant (p= 0.028) smaller interrectus distance at the patients. ConClusions: Almost every second women are affected by diastasis recti. This condition predisposes on low back pain and urinary incontinence, therefore on a decreased quality of life. For that very reason it would be necessary to open the women's eyes to the benefits of physiotherapy.

No abstract

Our aim was to measure the venous blood flow velocity (VBFV) in case of hemiparetic patients, after passive and active thromboembolic methods, as well as the consensual effect in the hemiparetic limb following the active venous exercises in the healthy limb. We examined 215 patients, with the median age of 58.0 (55.0-63.0) years. The VBFV was measured with a HADECO BIDOP ES-100 V II type Doppler ultrasound device, using an 8 MHz head, on the femoral vein at the level of the hip joint. For statistical analysis, SPSS version 22 was used. After passive movement, on the hemiparetic side, compared to the value in resting state, the VBFV significantly (12.6; 11.6-13.5 cm/s; P < .001) increased. Following active venous exercises performed on the healthy side, the VBFV significantly (18.0; 15.6-19.6 cm/s; P < .001) increased compared to the value in resting state. Following the active venous exercises performed on the healthy side, the VBFV measured on the hemiparetic side (consensual effect) was significantly (15.1 [14.1-16.5] cm/s; P < .001) higher than the value on the hemiparetic side in resting state. Active and passive mechanical thromboprophylaxis methods can be effective. Movements of the healthy limb significantly increase the VBFV in the inactive limb, and patients can perform it themselves several times a day.

In line with the literature we found, that diastasis recti can predispose on serious sequelae, hence on decreased quality of life. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 454-460.

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, Kruskal–Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731. Summary. Introduction and objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol. Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman’s correlation, chi-square, Mann–Whitney U, Kruskal–Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05. Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001). Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.