Tanulmányunkban bemutatjuk a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdôív hazai adaptáci-óját. A Tedeschi és Calhoun által publikált kérdôív egy olyan mérôeszköz, amely a veszteségekkel járó, súlyosan stresszkeltô életeseményekkel való megküzdésbôl fakadó pozitív változások azonosítására szolgál. Az eredeti kérdôív öt faktort mér: az élet fokozott érté-kelése, jelentéstelibb interperszonális kapcsolatok megélése, a személyes erô érzetének fokozódása, új lehetôségek felfedezése, spirituális élményekkel való gazdagodás.A kérdôív érvényességét és megbízhatóságát egy 328 fôs kényelmi mintán ellenôriztük. A validitásvizsgálathoz a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdôívet, a Társas Támoga-tás Kérdôívet, a Sielberger-féle Vonásszorongás Kérdôívet, a Rövidített Beck Depresszió Kérdôívet, a Tíz Tételes Személyiség Kérdôívet és a Rövidített Aspirációs Indexet alkalmaztuk. A Poszttraumás Növekedésérzés Kérdôív belsô konzisztenciája jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,94), és a kérdôív teszt-reteszt megbízhatósága (r = 0,90; p<0,01) is kiváló. Az érvényességi vizsgálathoz használt mérôeszközökkel a kérdôív az elvárásoknak megfelelô irányú, gyenge és közepes erôsségû kapcsolatot mutatott, amit a divergens validitás bizonyítékaként fogadtunk el. A Poszttraumás Növekedésérzés Kérdôíven végzett megerôsítô faktorelemzés azonban nem erôsítette meg az eredeti faktorstruktúrát.A kérdôív a pszichometriai mutatók alapján, és a külföldi adatokkal összhangban, érvé-nyes és megbízható mérôeszköznek bizonyult. A mért változó független konstruktumnak tekinthetô, amely alkalmas a traumát átélt személyek fejlôdésének mérésére.

No abstract

Background: The aim of this study was to examine the relationship of depressive symptomatology and personality traits with peripheral arterial disease (PAD). Methods: The sample comprised of 300 individuals (Mage=65.3±8.7 years, 61.0% female) recruited from the offices of 33 general practitioners. Based on at-rest ankle-brachial index (ABI) values and claudication symptoms, four subsamples were formed: clear PAD-positive, clear PAD-negative, ABI-negative but symptomatic, and a non-compressible-artery group. The concurrent role of depression (assessed by a shortened version of the Beck Depression Inventory), and five-factor personality traits (measured with the Big Five Inventory) in predicting PAD status was examined using multinomial logistic regression analysis – controlled for sex, age, hypertonia, diabetes, smoking, hazardous drinking, and body mass index. Results: Depressive symptomatology was significant in predicting peripheral arterial disease status even after controlling for both traditional risk factors and personality traits. Among the Big Five personality traits, neuroticism showed the most consistent relationship with PAD – independently of depression. Conclusions: Patients with PAD – even those with asymptomatic forms of the disease – are at higher risk for suffering from depression compared to individuals without PAD, independently of neuroticism, other Big Five personality dimensions or traditional risk factors for cardiovascular diseases.

No abstract