The COVID-19 pandemic has hit us hard. It is not only difficult in terms of psychological and medical issues, but it has turned into an economic crisis as well. One of the most significant ‘side effects’ of the first wave was widespread remote work, which was not regular – many people had to work from home while also taking care of their loved ones (be they children or other family members, or friends). Our research – part of an EU-funded project on sustainable mobility – was carried out in the city of Szeged (Hungary) among seven companies/employers. As the project was strongly affected by the crisis, the research focused on the impact of COVID19 and the lockdown on remote work. How did remote work affect employees’ mental, physical, and social wellbeing? How did employers and employees deal with the new situation? What can we learn from this crisis regarding the relationship between remote work and mental health? To find answers to our questions, we used mixed methods, i.e., combined qualitative with quantitative methodology. This case study analyses the related difficulties and challenges from the employee point of view and sheds light on some of the good practices and measures which can be applied by other companies.

No abstract

A közösségi vagy más néven megosztáson alapuló gazdaság körébe sorolható szervezetek világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek. Hiánypótló kutatásunkban a közösségi gazdaság és fogyasztás különböző platformjait vizsgáljuk azzal a céllal, hogy feltárjuk ezen platformok magyarországi működési módjait, főbb szektoriális jellegzetességeit. Kiemelten vizsgáltuk továbbá a koronavírus-válság (COVID-19) hatását ebben a sok szempontból speciális piaci szegmensben. Mivel feltételezéseink szerint a koronavírus-válság jelentős mértékben és eltérően hatott az európai és így a magyarországi közösségi gazdaság „kulcsszereplőire”, a 2019-ben készült 15 szakértői interjút kiegészítettük 12 utánkövetéses interjúval 2020 tavaszán. Kvalitatív kutatásunk rámutatott, hogy a 2020 márciusi határlezárásokat és egyéb korlátozások követően hirtelen kialakult keresleti sokk nagyon súlyosan érintette az utazási és szállásadási szektort. A megosztáson alapuló közlekedés tekintetében összetettebb a kép: míg a közbringa iránti kereslet fellendült, addig a piaci alapú roller- és autó- és utazásmegosztók népszerűsége csökkent. Ugyanakkor a vírusválság hatására a társadalmi szolidaritás szerepe megnőtt, ezzel növelve a különböző segítségnyújtásra épülő platformok aktivitását (pl. Miutcánk) illetve ételmegosztásra illetve házhozszállításra épülő szervezetek (pl. Nekedterem) forgalma is nőtt a vizsgált időszakban. A szomszédsági platformok esetében árnyaltabb a kép: míg az elsősorban online felületen működő és csak egy-egy személy találkozását igénylő platformok (pl. Miutcánk) megnövekedett felhasználói aktivitást és más szervezetekkel való együttműködést tapasztaltak, addig a kisebb közösséget érintő, de több embert mozgósító szerveződések (pl. Garázsvásár) fel kellett, hogy függesszék a tevékenységüket. A munka- és irodamegosztásra épülő közösségek a 2020 tavaszi karantén időszakban részben vagy teljesen be kellett, hogy zárjanak, illetve új, online módon is megvalósítható stratégiák kidolgozására kényszerültek (pl. ClickforWork).