The Environmental Protection Agency classifies healthcare as one of the leading energy-consuming industries. Extensive energy is needed around the clock in healthcare institutions for lighting, ventilation, and operating medical equipment. However, there is a growing concern over the sustainability of energy utilization by healthcare institutions worldwide. This narrative review thus seeks to examine energy efficiency and utilization in healthcare institutions and energy management and conservation techniques and make recommendations for future optimal usage. The paper notes that healthcare institutions use different quantities of energy from diverse sources, including hydropower, biomass, solar energy, and wind power. However, energy consumption varies from one institution to another, with the number of beds and intensity of healthcare operations, with an average of 0.27 MWh m−2. Moreover, this review also identified various techniques and measures to enhance energy efficiency, such as the variant refrigerant flow technology and the combination of renewable energy sources with diesel generators to reduce the cost of electricity. Overall, healthcare institutions need energy management systems such as automated energy monitoring technologies, to check the systems' efficiency. The same techniques can also help Middle Eastern healthcare institutions with efficient energy utilization. Ultimately, the literature review aims to introduce an approach that focuses on reducing site-level consumption of energy while increasing the quality of the energy used and hence, helping reduce energy costs while conserving the environment.

A vezetői készségek a szervezetek teljesítményét javíthatják, és közvetlenül hozzájárulhatnak a pozitív és fenntartható szervezeti változáshoz; igaz ez a dinamikusan változó egészségügyi környezetben is. Jelen kutatás egy nemzetközi mű-helymunka alapján létrejött keretrendszerben (Medical Leadership Competency Framework) vizsgálja, hogy a jordán ok-tatókórházak klinikai vezetőinek a kompetenciái mennyire jelennek meg a vezetői magatartásukban, illetve ezek milyen összefüggésben állnak a vizsgált vezetők demográfiai változóival. A kutatásban kvantitatív leíró vizsgálat készült: 110 kli-nikai vezető validált kérdőívet töltött ki, majd az adatokat többváltozós varianciaanalízissel elemezték a szerzők. A klinikai vezetői kompetenciák közül az integráció, az empátia és az innováció a jellemzően alkalmazott kompetencia. A vizsgált kompetenciák és a demográfiai változók (vezetők neme és életkora) között kapcsolatot találtak. Az életkori csoportok elemzéséből jól látható, hogy a klinikai vezetői készségek fejlesztése időigényes (főként a személyzet irányításával és a munkakörnyezettel kapcsolatos készségeké), viszont elengedhetetlen a környezeti, szervezeti változásra való felkészült-séghez.